Szergej Necsajev berlini orosz nagykövet szerint Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a közvetlen összecsapást Oroszországgal, és ehelyett Ukrajnát használja fel közvetítőként, hogy stratégiai vereséget mérjen Moszkvára.
Az Izvesztyija című újságnak adott, hétfőn megjelent interjúban Necsajev nem zárta ki, hogy Németország vadászgépeket szállít Kijevnek, annak ellenére, hogy Olaf Scholz kancellár az elmúlt hónapokban többször kijelentette, hogy erre nincsenek tervek.
„Az Ukrajnának szállított német fegyverek köre folyamatosan bővül. A sisakszállítmányoktól Berlin továbblépett a kijevi rezsim modern, halálos fegyverrendszerekkel történő felpumpálásával, beleértve a nehéz harckocsikat, az aknavetőket, a többszörös rakétavetőket és a légvédelmi ágyúkat” – mondta Necsajev.
„A német kormány már régóta átlépett minden lehetséges vörös vonalat, amikor arra törekedett, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra. Tehát nincsenek különösebb illúzióink” – tette hozzá a diplomata.
Necsajev szerint azonban Berlin nem fog odáig elmenni, hogy saját csapatokat küldjön Oroszország ellen a harctérre.
Egy ilyen lépés „Németország közvetlen bevonását jelentené egy Oroszország elleni fegyveres konfliktusba, amit Berlin, legalábbis ebben a szakaszban, minden lehetséges módon igyekszik elkerülni. És nem valószínű, hogy a német választók jóváhagynák az ilyen terveket. Könnyebb más kezével harcolni” – mondta Necsajev.
A német kormány Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartozott az EU-ban az Oroszországgal fennálló konfliktus során. Az ország fegyveres erői, a Bundeswehr azt állítják, hogy tavaly 2 milliárd eurót költöttek Kijev katonai támogatásra, és 2023-ban további 2,2 milliárd eurót terveznek költeni rá.
Berlin idén már ígéretet tett arra, hogy többek között 18 Leopard 2 harckocsit és 40 Marder gyalogsági harcjárművet szállít Kijevnek. Az ukrán katonákat Németországon belül is kiképzik az eszközök kezelésére, a katonák első csoportja március közepén fejezte be a képzést.
Oroszország már régóta elítéli az USA, az Egyesült Királyság, Németország és más uniós országok Ukrajnába irányuló fegyverszállításait, azt állítva, hogy azok csak a harcok elhúzódását szolgálják, és végső soron nem változtatnak az orosz katonai hadjárat eredményén. Moszkva azzal érvelt, hogy a Kijevnek számos területen nyújtott segítség máris a konfliktus tényleges részesévé teszi a nyugati nemzeteket.