Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Kínára szankciók várnak, ha beavatkozik az ukrajnai konfliktusba, és katonai segítséget nyújt Oroszországnak, még akkor is, ha európai tisztviselők elismerik, hogy még nem láttak bizonyítékot arra, hogy Pekingnek ilyen szándéka lenne.
„Úgy gondolom, hogy ennek következményei lennének, de most abban a szakaszban vagyunk, amikor világossá tesszük, hogy ennek nem szabad megtörténnie” – mondta Scholz a CNN-nek rövid washingtoni látogatása során, amikor arról kérdezték, hogy Németország szankcionálná-e legnagyobb kereskedelmi partnerét, Kínát.
Pekinget az elmúlt hetekben egyre több vád érte a nyugati tisztviselők és a média részéről, miszerint potenciálisan nyitott arra, hogy katonai segélyt nyújtson Oroszországnak – ezt a vádat Peking tagadja.
Kína továbbra is elkötelezett marad a béke független külpolitikája mellett – mondta Li Keqiang miniszterelnök vasárnap, nem említve az orosz-ukrán konfliktust.
Németországba visszatérve Scholz nem volt hajlandó válaszolni arra a közvetlen kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök mutatott-e neki konkrét bizonyítékot azon állítások alátámasztására, amelyek szerint Kína fegyverszállításokat fontolgat Oroszországnak.
„Mindannyian egyetértünk abban, hogy nem szabad fegyverszállításoknak történnie, és a kínai kormány kijelentette, hogy nem szállítana fegyvereket” – mondta a kancellár újságíróknak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel folytatott vasárnapi találkozóját követően.
„Ezt követeljük és figyeljük” – tette hozzá Scholz.
Von der Leyen kevésbé volt kitérő, és elismerte, hogy „egyelőre nincs bizonyítékunk erre”, de figyelmeztetett, hogy a Nyugat óvatos marad, és figyelni fogja Peking engedelmességét.
Kikerülte azonban azt a kérdést, hogy az EU szankcionálná-e Kínát, és ezt „hipotetikus kérdésként utasította el, amelyre csak akkor lehet válaszolni, ha az valósággá és ténnyé válna”.
Kína többször is tagadta a vádakat. A múlt héten Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Washington hamis információkkal házal a fegyverekről és ok nélkül szankciókkal sújt kínai cégeket, és ezt képmutatásnak és a zsarnokoskodás nyilvánvaló aktusának minősítette.
Washington már azzal is szítja a tüzet Ukrajnában, hogy „fegyverekkel árasztja el a konfliktusban résztvevő egyik felet, ezzel elnyújtva a harcot és elérhetetlenné téve a békét” – tette hozzá Mao Ning.
