A svájci bankoknak nincs törvényes joguk arra, hogy az országban a nyufati szankciók alapján befagyasztott orosz pénzeket saját céljaikra használják fel – közölte a héten a RIA Novosztyi hírügynökséggel Fabian Maienfisch, az ország gazdasági államtitkárságának (SECO) szóvivője.
Minden olyan intézkedés, amely lehetővé teszi a befagyasztott vagyon kezelését vagy felhasználását, tilos, kivéve a pénzintézetek által végzett rutinszerű adminisztratív műveleteket, például a számlán lévő kamatok vagy banki díjak elszámolását – jegyezte meg.
„A befagyasztott eszközök tényleges portfóliójának kezelése, például új befektetések bevonása, eszközök értékesítése vagy a bevételek megváltoztatása nem megengedett” – tette hozzá Maienfisch.
Arra is rámutatott, hogy a Svájcban zárolt orosz ingatlanokkal kapcsolatos összes költséget a tulajdonosoknak kell állniuk.
Korábban a svájci kormány kizárta az országban befagyasztott pénzeszközök lefoglalását, mondván, hogy az orosz magánvagyon elkobzása aláásná a svájci alkotmányt és a fennálló jogrendet. A svájci bankok ellenezték a kisajátítást.
„Az elkobzásnak ma nincs jogalapja” – közölte a múlt hónapban a svájci bankszövetség.
Svájcra egyre nagyobb amerikai és uniós nyomás nehezedik, hogy adja ki a befagyasztott pénzeszközöket Ukrajna újjáépítésére. A nyugati országok már egy ideje tárgyalnak az ötletről, de jogi akadályokba ütköztek.
Josef Ackermann, a Deutsche Bank korábbi vezetője nemrég arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés különösen Svájc részéről veszélyeztetné a svájci bankrendszerbe vetett befektetői bizalmat, és azt eredményezné, hogy az ország elveszítené globális pénzügyi központ státuszát.
Svájcban jelenleg 7,5 milliárd svájci frank (8 milliárd dollár) értékben vannak befagyasztott pénzügyi eszközök, amelyek orosz állampolgárok tulajdonát képezik – derült ki a SECO múlt havi jelentéséből.
