Az orosz diplomatáknak sikerült megakadályozniuk Oroszország elszigetelődését a világban – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai külügyminisztérium munkatársaihoz és veteránjaihoz a diplomaták napja alkalmából pénteken intézett köszöntőjében.
„Nagyrészt az önök erőfeszítéseinek köszönhetően nemcsak a kollektív Nyugat országunk elszigetelésére irányuló terveit sikerült meghiúsítanunk, hanem aktivizálnunk is sikerült az együttműködést a világközösség legtöbb tagjával” – állt a Kreml honlapján közölt üzenetben.
Putyin a diplomácia prioritásait az orosz állampolgárok törvényes jogainak védelmében és a külföldön élő oroszok támogatásában, a neonácizmus és az etnikai megkülönböztetés megnyilvánulásai elleni küzdelemben nevezte meg. Az orosz elnök szerint Moszkva továbbra is a többpólusú és demokratikus világrendet fogja előmozdítani, amely az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak tiszteletben tartásán alapul. A diplomáciai kapcsolatok fő témájaként a „felelős nemzetközi partnerekkel” való együttműködés további erősítését nevezte meg.
A szakmai ünnep előestéjén Putyin egy évvel meghosszabbította két külügyminiszter-helyettes, Mihail Bogdanov és Alekszandr Grusko megbízatását. Mindkét diplomata életkora meghaladta a közszolgálatban bevezetett 65 éves korhatárt.
Szergej Lavrov külügyminiszter a szakmai ünnepségen kijelentette, hogy a Nyugat új keresztes hadjáratot akar indítani a Kelet ellen, ukrán neonácikat élcsapatként felhasználva. Kifejezte meggyőződését, hogy az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt semlegesíteni fogják.
Lavrov úgy vélekedett, hogy a második világháború óta a legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb évtized következik.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján reagált Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró publikációjára, amely szerint az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Zaharova képtelenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államokat nem lehet felelősségre vonni a világ infrastruktúrája ellen elkövetett diverzánsakciók miatt. Mint mondta, Washington addig folytatja ezt, amíg meg nem állítják.
Azt mondta, hogy Moszkvát nem lepték meg a Hersh által levont következtetések és kifogásolta, hogy az európai országok nem érdekeltek a felelősök megállapításában. Zaharova elfogulatlan nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben.
Az NATO-nak a dezinformáció ellen meghirdetett küzdelmét úgy jellemezte, hogy az voltaképpen cenzúra, az Oroszország és Kína elleni agresszív propaganda eszköze.
Josep Borrellnek, az EU külügyi szolgála vezetőjének azt a nyilatkozatát kommentálva, amelyben az orosz média betiltását az unióban a szólásszabadság védelmével indokolta, Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy „az eltérő véleménynek a véleménypluralizmus nevében való elnyomása abszolút oximoron”.
Borrellnek arra a kijelentésére, amely szerint az EU támogatja az Oroszországban külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközöket, azt mondta, hogy ez a megnyilvánulás alátámasztja a moszkvai döntés helyességét.
Grusko külügyminiszter-helyettes egyébként az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az EU „egyáltalán nem önálló semmilyen fontos döntés meghozatalában”.
Mint mondta, Oroszország kész lesz együttműködni az unióval, ha Brüsszel függetlenséget mutat.
Zaharova, kitérve a Japánnal megkötendő békeszerződés lehetőségére, azt mondta, hogy ez a téma Oroszország számára lezárva marad.
Indoklása szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokról szóló alapvető dokumentum aláírásáról tárgyalni egy olyan állammal, amely Moszkvával szemben nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel és igyekszik sérteni az érdekeit.
A szóvivő azt hangoztatta hogy az amerikai hiperszonikus rakéták japán területre történő telepítése minőségileg megváltoztatná a régió biztonsági helyzetét, és negatívan befolyásolná a világ stratégiai stabilitását.
Dmitrij Peszkov, az Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő számára nem jelent kiemelt problémát, ha Emmanuel Macron francia elnök úgy dönt, hogy megfosztja a Becsületrend Nagykeresztjétől.
Hozzátette: az orosz állampolgárok tisztában vannak vele, hogy számára más ügyek élveznek prioritást – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.
Macron a héten Becsületrenddel tüntette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Putyint Jacques Chirac érdemesítette az elismerésre.
