Megkezdődött a normandiai négyek (Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország) vezetőinek találkozója pénteken Párizsban az ukrajnai békefolyamat újraindítása érdekében. Francois Hollande francia államfő meghívására Angela Merkel német kancellár, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko ukrán államfő a francia elnöki hivatalban ült tárgyalóasztalhoz 2014 júniusa óta negyedik alkalommal.
Az Európai Unió az év végén megvizsgálja, hogy teljesültek-e a februári minszki csúcstalálkozón tető alá hozott egyezségek a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról Ukrajna keleti részéből, s ennek eredményeként enyhíthetők-e a nemzetközi szankciók Oroszországgal szemben.
A párizsi csúcstalálkozónak külön aktualitást ad, hogy Oroszország szerdán légicsapásokat indított Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen. Jóllehet a szíriai és az ukrajnai válság témáját a felek el akarják egymástól választani, a szíriai helyzet várhatóan rányomja bélyegét a megbeszélésre. A francia elnök elsőként orosz kollégáját fogadta mosolyogva a kamerák kereszttüzében, akivel külön megbeszélést folytatott.
Vlagyimir Putyin Angela Merkellel is tárgyalt külön a szíriai helyzetről. Francia diplomáciai források szerint Ukrajna számára az idő sürget, s a legmagasabb szinten kell megteremteni a légkört ahhoz, hogy december végéig előreléphessenek a válság rendezésében. Utóbbihoz az is kellene, hogy a februári minszki csúcstalálkozón tető alá hozott egyezségek teljesüljenek Ukrajna keleti részén, ahol tavaly április óta az ukrán hadsereg és az oroszbarátfelkelők közti konfliktus több mint 8 ezer áldozatot követelt.
A francia diplomácia szerint a minszki csúcstalálkozó óta a „legfontosabb, a leglátványosabb, de egyben legsérülékenyebb dolog, a tűzszünet” megszületett. Kijev és a nyugati vezetők is azt remélik, hogy Párizsban sikerül előrelépést elérni politikai szinten is, azaz az orosz-ukrán határellenőrzést illetően, illetve annak érdekében, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői bejuthassanak a felkelők által felügyelt területekre.
A határ mintegy 400 kilométeres szakasza jelenleg a felkelők felügyelete alatt áll. A politikai rendezés része a helyi választások kiírása is, amelynek köszönhetően a felkelők ellenőrzése alatt álló Donyeck ismét betagolható lehetne Ukrajna egészébe a lehető legnagyobb autonómia biztosításával és az ukrán alkotmány tiszteletben tartása mellett. Ez utóbbi a rendezés legnehezebb kérdése, ugyanis a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelőkk saját szabályaik szerint kívánják megtartani a választásokat október 18-án a Donyecki Népköztársaságban (DNR), november 1-jén pedig a Luganszki Népköztársaságban (LNR), majd a második fordulót februárban.
Az autonómiára vonatkozó intézkedéseket illetően pedig az ukrán parlament nagyon megosztott. A francia diplomácia azt szeretné, ha Petro Porosenko olyan érvekkel távozhatna Párizsból, amelyekkel meggyőzhetné a kijevi képviselőket, az ukránok viszont a felkelők által kiírt választásokat szeretnék megakadályozni.
