Az amerikai hadsereg szerdán az Északi-sarkkör felett tesztelt egy kísérleti cirkálórakéta-indító rendszert. A tesztet irányító parancsnok szándékosan „provokatív” lépésnek nevezte azt, amelynek célja Oroszország elrettentése.
A művelet során egy nagy hatótávolságú cirkálórakétát dobtak le egy különleges műveleti C-130-as szállító repülőgép hátuljáról, az ejtőernyők pedig lelassították az ereszkedést, amíg a rakétamotor a célpont felé nem lőtte. A hadsereg által „Rapid Dragon”-nak nevezett telepítési rendszert az amerikai légierő fejlesztette ki, és a szerdai volt az első bemutatója Európában.
A norvégiai Andoya űrrepülőtér kiválasztása szándékos volt. A sarkkörtől mintegy két fokkal északra fekvő lőtér egy Oroszország számára katonai és gazdasági szempontból fontos régió nyugati szélén helyezkedik el.
#BREAKING video from 352nd Special Operations Wing successful test fire of a palletized Joint Air to Surface Standoff Missile (JASSM). Successful extraction of deployment box, release of JASSM with wing extension, and motor engagement during exercise #ATREUS22 #SOFinEurope pic.twitter.com/3hLcXDJ3bl
— US Spec Ops Europe (@US_SOCEUR) November 9, 2022
A teszt „Oroszország hatótávolságán belülre helyezi ezt a dolgot. Szándékosan próbálunk provokatívak lenni anélkül, hogy eszkalálódnánk” – mondta a műveletet vezető Lawrence Melnicoff alezredes az amerikai hadsereg Stripes nevű kiadványának.
„Megpróbáljuk elrettenteni az orosz agressziót, [és] az expanzív viselkedést azáltal, hogy megmutatjuk a [NATO] szövetségesek fokozott képességeit”.
A sarkvidéki partvidék mintegy 50%-a orosz terület, és Moszkva rendszeresen gyakorolja csapatait a fagypont alatti hadviselésben. Oroszország stratégiai bombázókat tart bázisokon a Kola-félszigeten, a szerdai teszteléstől alig több mint 500 km-re keletre.
Ajánló
Moszkva októberben szintén tesztelte a nukleáris képességű Jars interkontinentális ballisztikus rakétáját a tőle délkeletre fekvő Arhangelszk űrrepülőtéren, egy hónappal korábban pedig éleslövészetet tartott hajóelhárító rakétákkal északkeletének legtávolabbi részein.
Washington úgy véli, hogy Oroszország veszélyezteti befolyását az Északi-sarkvidéken. Az Egyesült Államok múlt hónapban közzétett, tíz évre szóló, az Északi-sarkvidékre vonatkozó nemzeti stratégiája „gyakorlatilag lehetetlennek” tartja a Moszkvával való együttműködést a sarkvidéki régióban, és az amerikai katonai jelenlét növelésére szólít fel az Északi-sarkkör felett.
Az év elején azonban az orosz Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék fejlesztéséért felelős miniszter, Alekszej Csekunkov azt mondta, hogy „a nyugati országok az Északi-sarkvidéket egy újabb csatatérré kívánják változtatni”, míg Oroszország számára ez „az együttműködés terepe”.
A RIA Novosztyinak nyilatkozva júniusban Csekunkov azt állította, hogy az Északi-sarkvidék felosztására irányuló kísérletek veszélyesek és rövidlátóak, valamint ellentmondanak a globális biztonság érdekeinek is.
