Londoni pénzügyi elemzők szerint a legnagyobb ázsiai gazdaságoknak jelentős növekedési előnyük származhat az olajárak július óta végbement 25 százalékos zuhanásából, Oroszország adósságdinamikájának fenntarthatósága viszont – bár rövid távon nagyon valószínűtlen az orosz államcsőd – hosszabb időtávlatban már kérdőjelessé válhat.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő kimutatja csütörtöki elemzésében, hogy az általa szuverén adósosztályzattal ellátott nagy ázsiai gazdaságok csaknem mindegyike nettó olajimportőr. Kína nettó olajimport-számlája a hazai össztermék (GDP) valamivel több mint 2 százalékával egyenlő. Japán esetében ez az arány 3 százalék, Dél-Korea esetében 6 százalék, Thaiföldön pedig meghaladja a 10 százalékot – áll a Fitch helyzetértékelésében.
A ház kiemeli, hogy több nagy ázsiai gazdaság, köztük Japán egyre nagyobb mértékben rá van utalva a cseppfolyósított földgázra (LNG), és Ázsiában az LNG-árak a globális nyersolaj-alaptípusnak tekintett Brent mindenkori árfolyamát követik.
Ajánló
A Fitch Ratings londoni elemzői közölték: 87 dollárra csökkentették a Brent jövő évi hordónkénti átlagárára szóló előrejelzésüket az eddig 100 dollárról, 2016 egészére pedig 90 dolláros Brent-átlagárfolyamot várnak a korábbi prognózisukban szereplő 95 dollár helyett.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – csütörtökön Londonban ismertetett elemzése szerint az euróövezetben és különösen Németországban szintén jelentős megtakarításokat eredményez máris az olajárak zuhanása.
A ház kimutatása szerint bár a dollárban elszámolt olajárak az idei első fél évre jelmező 110 dollárról 80 dollár alá csökkentek, az euró ezzel párhuzamos gyengülése miatt a nyersolaj euróban számított árcsökkenése nem volt ennyire szélsőséges. Így is azonban csaknem 20 eurós az átlagos hordónkénti megtakarítás, mivel a világpiaci olajár a dollárárfolyam mozgásának figyelembevételével 80 euróról 62 euróra csökkent.
Németország napi nyersolajfogyasztása megközelíti a 2,4 millió hordót, és ennek zöme import. A Commerzbank elemzőinek számításai szerint így a csaknem 20 eurós árzuhanás évente közel 18 milliárd euróval – a német GDP-érték 0,7 százalékával – csökkenti Németország importkiadásait.
A cég becslése szerint ennek a megtakarításnak csaknem a fele már átszűrődött a német háztartások szintjére. A Commerzbank számításai szerint június és november között a benzin kiskereskedelmi ára több mint 6 százalékkal, fűtőolaj ára több mint 7 százalékkal csökkent Németországban.
Figyelembe véve azt is, hogy az olajárak csökkenése nyilván más energiafelhasználási módozatokban is megjelent, például a távfűtés árában, a háztartási költségek összességében 8 milliárd euróval csökkenhetnek 2014 egészében; ez a német háztartások elkölthető éves jövedelmi hányadának 0,5 százaléka – áll a Commerzbank csütörtöki londoni elemzésében.
A ház szerint hosszabb távon az olajárak zuhanásából eredő nemzetgazdasági szintű megtakarítás még nagyobb hányada elérheti német háztartási szektort a késleltetve jelentkező egyéb hatások révén, így a magánfogyasztás lehet a legnagyobb nyertese az olcsóbb olajnak.
A Commerzbank azzal számol, hogy a németországi fogyasztás növekedéséhez 2015 egészében fél százalékpontot adhatnak hozzá az alacsony olajár átszűrődő hatásai. Mivel azonban e fogyasztási többletkiadás jelentős része importtöbbletet is jelent majd, a reálértéken számolt német GDP-növekedéshez e fogyasztási többlet 2015-ben várhatóan legfeljebb 0,2 százalékpontot tesz hozzá – jósolták a cég elemzői.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics az orosz gazdaságra gyakorolt várható hatásokat elemezve kiemelte, hogy drámaian javult az orosz közfinanszírozás helyzete 1998 óta, amikor az olajárak csökkenése és a rubel egyidejű gyengülése szuverén törlesztési csődbe torkollt. A GDP-arányos orosz államadósság-ráta 1997 végén 50 százalék volt; jelenleg 13 százalék. Oroszország devizatartaléka akkoriban 17 milliárd dollár volt, ma 420 milliárd dollár, mindemellett minimálisra csökkent a rövid lejáratú adóssághányad – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint mindezek alapján nagyon valószínűtlen, hogy a zuhanó olajárak a közeljövőben ismét törlesztési csődbe sodornák Oroszországot, annál is kevésbé, mivel az orosz államadósság sokkal nagyobb hánya van ma hazai befektetők kezén, mint külföldi portfoliókban, így a törlesztési leállás elsősorban az orosz gazdaságnak okozna komoly károkat. Hosszabb távra előtekintve azonban – ha az olajárak nem indulnak ismét felfelé – az orosz közfinanszírozási helyzet már romlani fog.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: jelenlegi előrejelzésük az, hogy a nyersolaj hordónkénti ára 2016-ra 70 dollárig esik tovább, és meg is reked azon a szinten. A ház számításai szerint ez azt jelenti, hogy a GDP-arányos orosz államadósság-ráta 2025-re 50 százalék fölé emelkedik, de ha az olajárak 50 dollárig zuhannak, akkor ez az adósságráta elérheti a 70 százalékot.
Ezen az adósságszinten a befektetők már megkérdőjeleznék az orosz közfinanszírozási dinamika fenntarthatóságát, különösen akkor, ha az ukrajnai válság miatt életbe léptetett nyugati szankciók az általánosan vártnál tovább maradnak érvényben – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
