Vlagyimir Putyin részt vett a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén, amelynek idei témája „A többpólusú világ felé” volt. Összeszedtük az orosz elnök beszédének legfontosabb elemeit.
Putyin azzal kezdte beszédét, hogy a koronavírus járványt más globális kihívások váltották fel.
„A Nyugat szankciós lázára utalok, a Nyugat szemérmetlen, agresszív kísérleteire, hogy viselkedési modelleket kényszerítsen más országokra, hogy megfossza őket szuverenitásuktól és alávesse akaratának” – hangsúlyozta az államfő.
Megjegyezte, hogy ez a dollár, az euró és a font iránti bizalom csökkenéséhez vezetett, és még az USA szövetségesei is csökkentik amerikai valutában képzett tartalékaikat.
Az államfő hangsúlyozta, hogy e folyamatok katalizátora az volt, hogy Washington befolyása csökkent a világgazdasági és világpolitikai folyamatokra.
„Az Ázsia-csendes-óceáni országok túlnyomó többsége nem fogadja el a szankciók romboló logikáját; itt a kölcsönös előnyök és az együttműködés elvei állnak az üzleti kapcsolatok középpontjában” – mondta az elnök.
Az élelmiszeralku nem segít a fejlődő országoknak
Putyin rámutatott, hogy a nyáron megkötött isztambuli élelmiszeralku nem éri el a kitűzött célokat – az Ukrajna által ennek keretében exportált élelmiszerek szinte mindegyike Európába érkezik, nem pedig a rászoruló országokba.
„Ha Törökországot mint közvetítő országot kizárjuk, akkor az Ukrajnából exportált gabona teljes, szinte teljes mennyisége nem a fejlődő és szegényebb országokba, hanem az EU országaiba irányul. Az ENSZ Világélelmezési Programja keretében, amelynek célja éppen a legszegényebb országok megsegítése, csak két hajó indult. Hangsúlyozom, hogy csak kettő a 87-ből. És kétmillió tonnából 60 000 tonna élelmiszert szállítottak. Ez csak három százalék, amely a fejlődő országokba ment.
Putyin az európai országoknak ezt a politikáját gyarmati múltjuk folytatásának nevezte.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a világpiaci árak emelkedése valódi tragédiát jelenthet a legszegényebb országok többsége számára. Az ENSZ szerint például míg 2019-ben 135 millió ember volt súlyosan élelmiszerbiztonságban a világon, addig most 345 millióan vannak.
„A legszegényebb országok teljesen elveszítik az alapvető élelmiszerekhez való hozzáférést, mivel a fejlett országok felvásárlásai az árak meredek emelkedését idézik elő” – mondta az államfő.
Az oroszországi helyzet
Beszédében az elnök elmondta, hogy az éves infláció Oroszországban jelenleg valamivel 14 százalék felett van, és csökkenő tendenciát mutat.
„Úgy gondolom, hogy az év végére valahol 12 százalék körül leszünk, és sok szakértőnk szerint az első negyedévben, a jövő év második negyedévére nagy valószínűséggel elérjük a céljainkat, egyesek szerint 5-6 százalékot, mások szerint pedig a négy százalékos szintet is” – mondta Putyin.
Az államfő megjegyezte, hogy Oroszországban stabilizálódott a gazdasági helyzet, de még mindig vannak problémák a külföldről érkező szállítmányokkal kapcsolatban.
A valuta- és a pénzügyi piacok is stabilizálódtak, a munkanélküliségi ráta pedig, négy százalék alatt van.
A Keleti Gazdasági Fórum szeptember 5-8. között kerül megrendezésre a Távol-keleti Szövetségi Egyetem kampuszán, a Vlagyivosztoki Russzkij-szigeten.
