Az ukrajnai konfliktus fenntartása egyre nehezebbé válik a NATO számára, ezért Kijevnek el kell gondolkodnia a Moszkvával való tárgyaláson – véli Mark T. Kimmitt, az amerikai hadsereg nyugalmazott dandártábornoka, aki a Wall Street Journalnak írt véleménycikket.
Washington legutóbbi, Kijevnek szánt katonai segélycsomagja a múlt hónapban „régebbi és kevésbé fejlett” rendszereket tartalmazott, ami „arra utalhat, hogy a harctéri fogyasztás mértéke meghaladta a gyártásét, olyannyira, hogy az Ukrajnának biztosított felesleges készletek már majdnem kimerültek” – mutatott rá Kimmitt csütörtöki cikkében.
A NATO-országok „vezető fegyverrendszerek fogyatkozó készleteinek” kezelése valószínűleg elhúzódó konfliktust jelentene Ukrajna és Oroszország között. Egy ilyen forgatókönyv „nagyobb nyomást eredményezhet a támogató nemzetek részéről, tartós inflációt, kevesebb fűtőgázt és csökkenő népszerűséget” Nyugaton – írta.
Kimmitt, aki 2008-09-ben politikai-katonai ügyekért felelős helyettes államtitkár volt, négy módszert javasolt a hat hónapja tartó konfliktus megoldásának felgyorsítására.
Az első lehetőség, hogy „mélyebbre ássanak” a NATO készleteiben, és olyan fegyvereket küldjenek Kijevnek, amelyeket a tagok eddig saját nemzetvédelmi igényeik miatt visszatartottak – javasolta a nyugalmazott tábornok. Erre az uniós országok hajlandóak lehetnek, mivel „jobb, ha ezeket a fegyvereket Herszonban használják, mint Krakkóban” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és európai szövetségesei megpróbálhatnák a Zelenszkij-kormány által igényelt rendszerek gyártásának felfuttatását is – mondta Kimmitt, elismerve, hogy egy ilyen lépésnek valószínűleg nem lenne azonnali hatása a helyzetre.
A harmadik lehetőség „a konfliktus fokozása” lenne azáltal, hogy Ukrajnát nagyobb hatótávolságú rendszerekkel, például ATACM rakétákkal, F-16-os repülőgépekkel és Patriotokkal látnák el, és „kiterjesztenék a bevetési szabályokat a krími és esetleg oroszországi célpontok támadására” – írta. A nyugalmazott tábornok azonban figyelmeztetett, hogy egy ilyen eszkaláció mindenképpen „Moszkva válaszával” szembesülne, és megteremtené a konfliktus Európára való átterjedésének kockázatát.
Kimmitt szerint a végső elérhető megoldás az, ha Ukrajna „területi engedmények nélkül (vagy azokkal) átmeneti diplomáciai megoldást szorgalmaz”.
„Jelenleg kevés az ösztönző erő a tárgyalásokra”, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „fel kell ismernie, hogy az utánpótlás csökkentése katasztrofális hatással lenne hadseregére, nem csupán a harctéri műveletekre, hanem a csökkenő külső támogatás üzenetére is, amelyet ezzel az ukrán népnek küldene” – hangsúlyozta.
„A diplomáciai megoldás megkezdése visszatetsző lenne, és talán defetistának tekinthetnénk, de mivel kevés esély van arra, hogy kimásszunk a jelenlegi mocsárból, talán jobb most tárgyalni, mint később” – mondta a nyugalmazott tábornok.
A két fél a március végi isztambuli tárgyalások óta nem ült tárgyalóasztalhoz. Moszkva, amely kezdetben optimista volt a békefolyamat kilátásait illetően, később azzal vádolta Kijevet, hogy visszavett minden Törökországban elért előrelépést, és azt mondta, hogy elvesztette minden bizalmát az ukrán tárgyalófelekkel szemben. Orosz tisztviselők figyelmeztettek, hogy Moszkva követelései még szélesebb körűek lesznek, ha a tárgyalások újraindulnak.
