A Nyugat által az ukrajnai konfliktus miatt Oroszország ellen bevezetett kemény szankciók eddig nem hozták meg a kívánt eredményt – ismerte el a brit The Economist magazin, hozzátéve, hogy a stratégiának „vannak hibái”.
„Aggasztó, hogy a szankcióháború eddig nem megy olyan jól, mint várták” – írta csütörtöki cikkében a lap, hangsúlyozva, hogy a Moszkvával szembeni gazdasági korlátozások hatékonysága „kulcsfontosságú az ukrajnai háború kimenetele szempontjából”.
Elképesztő folyó fizetési mérlegtöbblet
„Oroszország GDP-je 6 százalékkal fog zsugorodni 2022-ben – számol az IMF -, sokkal kisebb mértékben, mint a sokak által márciusban várt 15 százalékos visszaesés… Az energiaeladások idén 265 milliárd dolláros folyó fizetési mérlegtöbbletet eredményeznek, ami Kína után a második legnagyobb a világon. Egy válság után Oroszország pénzügyi rendszere stabilizálódott, és az ország új beszállítókat talál egyes importtermékekhez, köztük Kínát” – mutatott rá a jelentés.
Ugyanakkor a szankcióháború által kiváltott energiaválság „recessziót válthat ki” Európában, ahol a brit lap szerint a héten újabb 20 százalékkal ugrott meg a gáz ára.
Mindez azt jelenti, hogy a várt „kiütéses csapás [Oroszország korlátozásától] nem következett be” – írta a The Economist.
„Az 1990-es évek egypólusú pillanata, amikor Amerika felsőbbrendűsége vitathatatlan volt, már régen elmúlt, és a Nyugat kedve a katonai erő alkalmazására az iraki és afganisztáni háborúk óta csökkent” – ismerte el a lap.
A gazdasági korlátozások „úgy tűntek”, hogy ez lesz az az új eszköz, amely lehetővé teszi az USA, az EU és szövetségesei számára, hogy globálisan kivetítsék hatalmukat, de az ukrajnai konfliktus rávilágított arra, hogy „a szankciók fegyverének vannak hibái”.
Az egyik ilyen hiba „az időeltolódás” – folytatta a magazin. Például „a Nyugat által monopolizált technológiához való hozzáférés megakadályozása évekig tart, amíg a szankciók hatni tudnak” – tette hozzá.
Az Economist szerint a nyugati piacoktól való elszigetelődés csak „három-öt éves távlatban okozhat kárt Oroszországban”.
„A [szankciók] legnagyobb hibája az, hogy a teljes vagy részleges embargót nem hajtja végre több mint 100 ország, amelyek a világ GDP-jének 40%-át adják” – hangsúlyozta a kiadvány.
„A globalizált gazdaság jól alkalmazkodik a sokkokhoz és a lehetőségekhez, különösen, hogy a legtöbb ország nem kívánja a nyugati politikát érvényesíteni.”
Mivel a gazdasági korlátozásoknak nem sikerült megbénítaniuk az orosz gazdaságot, „el kell vetni minden illúziót, hogy a szankciók olcsó és aszimmetrikus módot kínálnak a Nyugatnak arra, hogy szembeszálljon Kínával”, ha úgy dönt, hogy erőt alkalmaz Tajvan ellen – figyelmeztetett a The Economist.
