Kijev a jelenlegi körülmények között kizárta a Moszkvával folytatott béketárgyalásokat és bármilyen tárgyalást „civilizációs katasztrófához” hasonlított. A tárgyalások újrakezdése nem járulna hozzá semmiben az ukrán kormány céljaihoz – mondta pénteken Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadója a Babel elnevezésű ukrán csatornának.
„Ma Ukrajnának nincsenek okai a béketárgyalások megtartására” – mondta Podoljak, hozzátéve, hogy „a háború megnyerésének lehetősége sokkal fontosabb, mint bármilyen szituációs szünet”.
A párbeszéd megkezdése a jelenlegi körülmények között csak formalizálná Ukrajna és Európa, valamint az európai értékek vereségét – tette hozzá.
Az Oroszországgal folytatott tárgyalások ma csak egyet jelentenek: Oroszország győzött… Készen álltok erre?
Az elnöki tanácsadó arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna veresége egyben a globális biztonsági rendszer és a demokratikus értékek rendszerének összeomlását is jelentené.
A tűzszünet mostani elérése nem fogja megállítani a további konfliktusokat – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország a jövőben valamikor újabb támadást indíthat Ukrajna ellen.
Podoljak a Moszkvával való béketárgyalások megkezdésének gondolatát a náci Németországgal folytatott tárgyalásokhoz hasonlította 1942-ben, amikor a nácik nagy kiterjedésű szovjet területeket, köztük egész Ukrajnát megszállták. „Ezt még csak elképzelni sem lehet. Bármilyen tárgyalás abban a pillanatban és ilyen [erőviszonyok mellett] civilizációs katasztrófát jelentene” – mondta.
Augusztus elején a Kreml jelezte, hogy kész békemegállapodást kötni Kijevvel, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az ukrajnai katonai művelet céljait Kijev engedékenységi hajlandóságától függetlenül el fogja érni.
Ajánló
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkor azt mondta, hogy a két ország közel áll ahhoz, hogy Oroszország számára elfogadható módon rendezzék nézeteltéréseiket, de az isztambuli találkozón előkészített megállapodástervezetet Ukrajna megtorpedózta. Kijev megszakította a Moszkvával folytatott tárgyalásokat, miután háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Oroszországot, amely vád Oroszország szerint koholt bizonyítékokon alapult.
Gerhard Schröder volt német kancellár, aki augusztus elején Moszkvába látogatott, szintén azt mondta, hogy lehetséges a tárgyalásos megoldás, és amellett érvelt, hogy a gabonaexportról szóló megállapodás közelmúltbeli „kezdeti sikerét” fel kellene használni a tűzszünet eléréséhez.
Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
