A Moody’s hitelminősítő pénteken „stabilról” „negatívra” változtatta Olaszország, Csehország és Szlovákia gazdaságának kilátását, a leminősítés okai között az energiaellátási kihívásokra és az országok orosz gáztól való függőségére hivatkozva.
„A Csehországra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzés csökkentésének fő mozgatórugói az emelkedő energiaköltségek és az oroszországi energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság, amely az üzleti beruházásokat terheli, az eredetileg vártnál magasabb fogyasztói árinfláció, amely a magánfogyasztást sújtja, a globális ellátási láncban fennálló folyamatos súrlódások és a Cseh Köztársaság fő kereskedelmi partnereinek, különösen Németországnak a növekedési kilátásainak folyamatos gyengülése” – közölte a Moody’s.
Szlovákiában még ennél is súlyosabb lehet a helyzet – állapította meg az ügynökség, kifejtve, hogy a tengerparttal nem rendelkező ország az összes kőolaját és a gáz 75 százalékát Oroszországból importálja.
„Szlovákia gazdasága nagy feldolgozóiparnak ad otthont (2021-ben a GDP 22,2%-a, szemben az euróövezet 17,5%-ával) ezért különösen ki van téve a súlyos energiaellátási zavaroknak: az orosz gázszállítások hirtelen leállítása – amelynek valószínűsége az elmúlt hónapokban nőtt – energiakorlátozáshoz vezethet”.
Ez az energiaigényes ipari termelés leállásához vezethet, és növelheti a gazdasági recesszió kockázatát – állítja az ügynökség.
Olaszország, bár nem függ annyira az orosz energiától, mint a másik két leminősített ország, szintén megsínylené az orosz gázimport leállítását, mivel az ország villamosenergia-termelésének közel 50 százalékát gázból állítják elő, ami azt jelenti, hogy „a hatás a gazdaság egészén keresztül érezhető lenne”.
„Olaszország jobb helyzetben van, mint más sérülékeny európai országok… köszönhetően az LNG-termináloknak és az Észak-Afrikával, Észak-Európával és Közép-Ázsiával való csővezeték-kapcsolatoknak, amelyek lehetővé teszik Olaszország számára, hogy alternatív gázellátási forrásokat használjon… Bár Olaszország iparának a gáztól való enyhébb függősége csökkenti a fennakadás gazdasági kockázatait, a villamosenergia-termelésre és a háztartások általi felhasználás magasabb hazai energiaárakat eredményez, ami felerősíti az inflációt és jelentős bizalmi sokkot okoz” – jósolja a Moody’s. Az országban zajló politikai fejlemények, köztük Mario Draghi kormányának e hónap elején bekövetkezett bukása és a szeptemberben esedékes választások „növelik a politikai és szakpolitikai bizonytalanságot”, és befolyásolhatják a szükséges strukturális reformok végrehajtását, ami szintén hatással lenne a gazdaságra – állítja a Moody’s.
A hét elején az EU Tanácsa jóváhagyta a kibontakozó energiaválság leküzdésére irányuló tervet, amelynek keretében a következő hónapokban 15%-kal csökkentenék a gázfogyasztást az egész blokkban. Ennek célja, hogy az Oroszországból érkező gázszállítások csökkenése miatt a fűtési szezon előtt feltöltsék tárolóikat. Az intézkedés támogatói úgy vélik, hogy a terv segít az EU tagállamainak megbirkózni az orosz energiaimport esetleges teljes leállításával.
Az unióba irányuló orosz gázszállítások már hónapok óta csökkennek. Az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit májusban 60%-kal csökkent, amikor Kijev blokkolta annak a két tranzitállomásnak az egyikét, amelyen keresztül a gázt Oroszországból az EU-ba szállították, míg a Gazprom több alkalommal is kénytelen volt csökkenteni az Északi Áramlat gázvezeték szivattyúzási kapacitását, mivel a szankciók megakadályozták, hogy egy kulcsfontosságú turbina a kanadai karbantartást követően visszakerüljön a vállalathoz.
