Nyugaton aggódnak Erdogan és Putyin mélyebb együttműködése miatt

A nyugati tisztviselők „egyre jobban aggódnak” amiatt, hogy a NATO-szövetséges és leendő EU-tag Törökország, egyre mélyebben együttműködik Oroszországgal – jelentette a Financial Times. Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég tért vissza Szocsiból, ahol a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélések után a kereskedelem fellendítésére tett ígéretet.

Hat meg nem nevezett nyugati tisztviselő a lapnak elmondta, hogy „aggódnak” Oroszország és Törökország kereskedelmi és energetikai együttműködésre vonatkozó tervei miatt. Egy uniós tisztviselő szerint Brüsszel „egyre szorosabban” figyeli Ankara és Moszkva kapcsolatait, tekintettel arra, hogy Törökország „egyre inkább” az Oroszországgal folytatott kereskedelem platformjává látszik válni.

A Putyinnal pénteken folytatott négyórás találkozót követően Erdogan üdvözölte Oroszország szerepét egy törökországi atomerőmű építésében. A két ország 100 milliárd dolláros kétoldalú kereskedelmi forgalmat céloz meg, és együttműködnek a terrorizmus ellen, valamint a líbiai és szíriai béke érdekében.

Putyin ígéretet tett arra, hogy Oroszország „megszakítás nélkül” ellátja Törökországot olajjal, gázzal és szénnel, miután a két vezető megállapodott abban, hogy Ankara rubelben fizet majd a gáz egy részéért.

Egy másik tisztségviselő a lapnak azt mondta, hogy Erdogan viselkedése „nagyon opportunista”, hozzátéve, hogy „megpróbáljuk rávenni a törököket, hogy figyeljenek oda az aggodalmainkra”.

Bár Törökország 1952 óta NATO-tag és 1987 óta EU-tagjelölt, többször szakított mindkét blokkal, legutóbb az ukrajnai konfliktus miatt.

Ajánló

FP: a NATO PURL-programja nélkül Ukrajna két napig sem bírná

Az amerikai hírszerzés elismerte, hogy nem csökkent Irán nukleáris képessége

Trump közölte, hogy eltörlik Iránt a Föld színéről, ha amerikai hajóra támadnak

Iráni támadás érte az Emírségek egyik olajipari létesítményét, többen megsérültek

Erdogan „kiegyensúlyozottnak” nevezte a Kijevvel és Moszkvával folytatott diplomáciáját, és elutasította, hogy szankciókat szabjon ki Oroszországra a katonai művelet miatt. Törökország az egyetlen NATO-ország, amely nem szabott ki ilyen szankciókat.

Erdogan megragadta az alkalmat arra is, hogy márciusban béketárgyalásoknak adjon otthont az országok között, amelyek végül nem vezettek eredményre. Azóta azonban elismerést kapott azért, hogy felügyelte a tárgyalásokat, amelyek eredményeként újraindult a gabonaszállítás a Fekete-tengeren keresztül az ukrán kikötőkből. Amikor a Financial Times cikke szombaton felkerült az internetre, az első ukrán kukoricát szállító hajó megérkezett Isztambulba, ahol török, ukrán, orosz és ENSZ-tisztviselők ellenőrzik.

A Financial Timesnak nyilatkozó tisztviselők elmondták, hogy Brüsszelben nem folytak megbeszélések a Törökországgal szembeni esetleges szankciókról, de az egyes tagországok esetleg csökkenthetik az országgal való pénzügyi vagy kereskedelmi együttműködésüket. Bár Washington figyelmeztetett, hogy „másodlagos szankciókkal” fogja büntetni az Oroszországgal szembeni szankcióit kijátszó országokat, semmi jel nem utal arra, hogy akár az Egyesült Államok, akár az EU megtenné ezt a lépést Törökországgal szemben.

Ajánló

The European Conservative: Fico moszkvai útja az EU-n belüli megosztottságot jelzi

Összevesztek a lengyel képviselők Tusk kijelentésein: szavai Oroszországnak kedveznek

Új videó jelent meg az iráni lányiskola elleni amerikai csapásról

Dmitrijev szerint az amerikai Spirit Airlines az energiaválság első áldozat

Végső soron Törökországnak elég befolyása van ahhoz, hogy alkalomadtán szakítson nyugati szövetségeseivel. A 2015 óta mintegy 3,7 millió migráns befogadásában játszott szerepe, akik egyébként továbbutaztak volna Európába, lehetővé tette számára, hogy engedményeket csikarjon ki az EU-tól, míg stratégiailag létfontosságú elhelyezkedése – az adanai Incirlik légibázis lőtávolságon belül van az USA legutóbbi közel-keleti hadszíntereinek mindegyikétől – befolyást biztosít számára NATO-szövetségesei felett.

Az USA részéről érkező erős nyomás ellenére Törökország integrálta az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert a hadseregébe, és akadályozta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, hogy mindkét országot maga mellé állítsa az Ankara által terroristáknak tartott kurd csoportok elleni kemény fellépéshez.

Jelenleg a nyugati tisztviselők által javasolt egyetlen konkrét következmény az lenne, ha az egyes országok felszólítanák bankjaikat és vállalataikat, hogy vonuljanak ki Törökországból, de ez valószínűleg nem fog megtörténni – írja az FT.

„Vannak nagyon jelentős gazdasági érdekek, amelyek valószínűleg keményen harcolnának az ilyen negatív lépések ellen” – mondta egy európai tisztviselő, aki mindazonáltal hozzátette, hogy „nem zárná ki a negatív lépéseket, [ha] Törökország túl közel kerülne Oroszországhoz”.