Az ukrán erők a jelek szerint rendszeresen helyeznek el csapatokat és katonai járműveket lakott területeken, beleértve a kórházak de facto katonai bázisokhoz használva – közölte csütörtökön az Amnesty. Az ilyen akciók sértik a nemzetközi humanitárius jogot és veszélyeztetik a polgári lakosság életét – közölte az emberi jogi civil szervezet.
A vád azon a kutatáson alapul, amelyet az Amnesty április és július között végzett Ukrajna keleti részén. Tizenkilenc városban és faluban talált bizonyítékot arra, hogy az ukrán erők lakóövezetekből indítottak csapásokat. Több esetben célba vették a megtorló orosz támadásokat, amelyek közül néhányban civilek haltak meg – áll a jelentésben.
Az Amnesty által felkeresett 29 iskola közül 22-ben azt mondták, hogy jelenlegi vagy korábbi katonai tevékenységre utaló bizonyítékokat találtak.
Öt helyszínen tanúi voltak annak, hogy az ukrán csapatok kórházakat használtak támaszpontként, ami „a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértése”.
A legtöbb vizsgált lakóövezet messze volt a frontvonaltól, és a katonai bevetéseknek voltak életképes alternatívái – jegyezte meg az Amnesty.
A jogvédő csoport szerint „nincs tudomása” arról, hogy Ukrajna megpróbálta volna evakuálni a civileket ezekről a területekről, ahogy azt a nemzetközi háborús szabályok előírják.
„Dokumentáltuk, hogy az ukrán erők veszélyeztetik a civileket és megsértik a háborús törvényeket, amikor lakott területeken tevékenykednek” – mondta Agnes Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Az, hogy védelmi helyzetben vannak, nem mentesíti az ukrán hadsereget a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása alól” – tette hozzá.
„A hadseregeknek soha nem szabadna kórházakat használniuk a hadviseléshez, és csak végső esetben, ha nincs más alternatíva, iskolákat vagy polgári otthonokat kellene használniuk”.
Az Amnesty megjegyezte, hogy néhány helyen, ahol értékelése szerint az orosz erők jogtalan, válogatás nélküli csapásokat mértek lakóövezetekre, nem talált bizonyítékot ukrán csapatok jelenlétére. Az, hogy Ukrajna jogszerűtlenül katonai célokra használt polgári objektumokat, „semmiképpen sem igazolja a válogatás nélküli orosz támadásokat” – hangsúlyozta.
Maria Zaharova külügyminisztériumi szóvivő a jelentésre reagálva azt mondta, hogy Oroszország gyakran kiemelte az Amnesty által leírt módszereket, és többször is jelezte, hogy Ukrajna civileket használ emberi pajzsként.
Moszkva azt állítja, hogy a Kijevből érkező vádakkal ellentétben soha nem céloz meg civil helyszíneket, és hogy minden óvintézkedést megtett a civileket fenyegető kockázatok mérséklésére, amikor az ukrán erőket támadta városokban és falvakban.
