Ukrajna megkapta a német „Gepard” légvédelmi rendszerek első szállítmányát, valamint hozzá több tízezer lőszert – derült ki Olekszij Reznyikov védelmi miniszter hétfői nyilatkozatából.
„Várjuk az első 15 Gepardot. Három ma érkezett meg Ukrajnába. Ezek már az ukrán fegyveres erők rendelkezésére állnak” – mondta Reznyikov az állami televízióban. „Ezek légvédelmi rendszerek, amelyekhez több tízezer lőszert adtak át nekünk”.
Németország korábban legalább 30 „Gepard” légvédelmi harckocsi szállítását ígérte Ukrajnának. Az első, 15 tankból álló szállítmány várhatóan még ebben a hónapban megérkezik, míg további 15-öt augusztusban szállítanak.
A hétfői szállítmány a második alkalom, hogy Németország nehézfegyverzetet ad át Ukrajnának, miután még június közepén hét Panzerhaubitze (PzH) 2000 önjáró páncélos-tarackot adott át más haditechnikai eszközökkel együtt.
Berlin eddig 3000 Panzerfaust 3 hordozható páncéltörő rakétavetőt, 14 900 páncéltörő aknát, 500 amerikai tervezésű Stingert és 2700 szovjet tervezésű Strela hordozható légvédelmi rakétát szállított az ukrán fegyveres erőknek. Ezen felül többek között 100 db MG3 géppuskát, 50 db bunkerromboló rakétavetőt, 21,8 millió lőszert a könnyűfegyverekhez és 100 000 kézigránátot is szállítottak.
Annak ellenére, hogy Berlin az orosz katonai művelet februári kezdete óta következetesen ellátja Kijevet válogatott fegyverekkel, egyes ukrán tisztviselők azonban továbbra is bírálják a német kormányt, hogy a fegyverszállítások tekintetében elmarad az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól.
Eközben Christine Lambrecht német védelmi miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy Berlin „nem adhat többet”, és nem fog Kijevnek fegyvereket küldeni saját védelmi képességeinek rovására.
Ajánló
Oroszország többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne küldjön fegyvereket Kijevnek, mondván, hogy ez csak meghosszabbítaná a konfliktust, növelné az áldozatok számát, és hosszú távú következményekkel járna.
Moszkva február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
