Az ukrán „Nemzetközi Légió” újonchiánnyal küzd az egység szóvivője, Damien Magrou szerint, aki az NBC Newsnak beszélt a Kijev és Moszkva közötti konfliktus frontvonalában a külföldi harcosok előtt álló kihívásokról.
A holland ügyvéd, aki jelenleg tizedesként szolgál a légióban, csütörtökön megjelent cikkében elmondta, hogy „az elmúlt hónapok során fokozatosan visszaesett az érkezők száma, ami nem túl meglepő, mivel a nyugati média figyelme máshová terelődött, és a motiváltabb harcosok már az elején meghozták döntésüket”.
Magrou hozzátette, hogy a toborzást, a hírnevet és az adománygyűjtést negatívan befolyásolta az „orosz dezinformáció”, és hogy a légió „vizsgálja a toborzási erőfeszítések kiszélesítésének lehetőségeit”.
Az NBC több, jelenleg a légióban szolgáló zsoldossal is beszélt, akik megosztották tapasztalataikat az Ukrán Fegyveres Erők oldalán folytatott harcokról. A külföldi harcosok közül sokan megjegyezték, hogy az utánpótláshiány, a nyugati fegyverek késedelme és a kommunikációval kapcsolatos frusztráció „kihívást jelent a lelküknek” a hónapokig tartó harcok után. Mások arra panaszkodtak, hogy az ellentámadási stratégiákat gyakran aláásták az idősebb ukrán parancsnokok, akik ragaszkodnak az elavult taktikákhoz.
A zsoldosok szerint a morált a folyamatos orosz bombázások is rontják. Egy amerikai, aki a Közel-Keleten szerzett harci tapasztalatokkal rendelkezik, úgy jellemezte az orosz bombázást, hogy „az legközelebb áll a pokolhoz, amit valaha láttam”.
„A csapások látszólagos véletlenszerűsége felerősíti egyesek körében azt az érzést, hogy a túlélés a puszta szerencsén múlhat” – írja a csatorna.
Ajánló
A kijevi erők oldalán harcoló nem ukrán katonák egy másik csoportja az NBC-nek elmondta, hogy „megnőtt azoknak a száma, akik feldúltak és alacsony a moráljuk, és ez részben az oroszok által választott harcmodor miatt van”. Kijevi becslések szerint az ukrán fél a háború legrosszabb pontjain napi 100-200 áldozatot is elszenvedett. A súlyos veszteségek állítólag aláásták a morált a „Nemzetközi Légió” soraiban, valamint az ukrán hadsereg más egységeiben is.
Az NBC szerint a külföldi harcosok elrettentésére szolgál Oroszország azon álláspontja is, hogy az elfogott nem ukrán harcosokat zsoldosként kezelnék, nem pedig ellenséges harcosokként, ahogyan azt a genfi egyezmény előírja. Miután a Donyecki Népköztársaság halálos ítéletet hirdetett ki három, a donbászi csatamezőkön elfogott külföldi állampolgárra, néhány külföldi harcos Ukrajnában most azt mondja, hogy inkább a halált választaná, mint azt, hogy elfogják. A halálos ítéletek közül azonban még egyiket sem hajtották végre, mivel a vádlottak fellebbezései folyamatban vannak.
Az egyik katona, az amerikai hadsereg veteránja az NBC-nek elmondta, hogy mindig tart magánál elrejtve egy kis kézigránátot, amelyet fel akar robbantani, ha valamikor is az elfogás veszélye fenyegeti.
Ajánló
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Pjotr Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a donbásszi köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
