Tehát az oroszok vicckultúrája, ismétlem CSAK viccek. Csak az értheti, aki ismeri a rejtett tartalmát, a történelmet, a hátterét, a kulisszatitkokat. Mi jellemző az orosz viccekre? Degradálás. Leleplezés. A politikai rendszert, mint egészet veszi célba, vezetőket, vezetetteket, a népgazdaságot, a vörös hadsereget, a szexet, a vodkát, az oroszok és más nemzetek hozzájuk fűződő viszonyát esetleg a szuperhatalmakat. Nincs olyan, ami megúszná. Nincs olyan szent dolog, amit ne parodizáltak volna ki. Akkor nézzük!
A hatalom által agymosásszerűen a tömegek tudatába belesulykolni kívánt eszme és az egyszerű állampolgár hetvenéves háborúja közti harcot végül az emberek nyerték, viccben is, és a valóságban is. Megsemmisíti, érvényteleníti az eszmék, elvek működésképtelenségét, abszurditását. A kommunisták által vett tételek kigúnyolása, és a valóság viszonya, az álmában felvert család rettegése az agressziótól (örül, ha „csak a háza ég”), életszínvonal-hazugságok (Nyugaton rosszul, Keleten jól élnek az emberek), a kisember gondolatai (jó lett volna, ha a szocializmust először fehér egereken próbálják ki) gyakori témát szolgáltattak.
– Mi a különbség a matematika és a tudományos kommunizmus között?
-A matematikában valami „adva van” és valamit „bizonyítani kell”, a tudományos kommunizmusban viszont semmi sincs adva, de minden bizonyítva van.
– Ha egyszer itt minden olyan jó, miért olyan rossz minden?
Ajánló
– Itt az ellentétek egységének dialektikus törvénye nyilvánul meg.
Orosz katonai kérdőív:
1.) Ki a példaképed?
…………………
2.) Miért pont Lenin?
Ajánló
…………………
A magántulajdon helyére állami tulajdon lépett, eszmék irányítják a gazdaságot, legnagyobb ellenfél a minőség, felülről vezérelt élelmiszertermelés hatékonysága.
A szovjet mezőgazdaságnak 4 fő ellensége van: tavasz, nyár, ősz, tél.
Megkérdezi az újságíró az élenjáró kolhoz elnökétől:
– Elnök elvtárs, milyen lesz az idei termés?
– Közepes.
– Hogy kell ezt érteni?
– Rosszabb, mint a tavalyi és jobb, mint a jövő évi.
A fő rendező elv a hiány: nincs gyógyszer, nincs higiéné, nincs áru, csak tűrés van…
Aki Csernobil közelében radioaktív almát fogyaszt, a csutkát jó mélyen ássa el!
A nagy áruhiány ellenére a hűtőszekrények azért nem álltak üresen, hiszen „elvben minden kapható.”
A világ első proletárhatalma erős hadsereggel kívánja megvédeni magát és a „békét”. Sztálin a hadsereg irányítását is kézben tartja, időről időre erkölcsileg vagy fizikailag megsemmisíti. A belső ellenséggel szemben is védték magukat, odalépnek az utcán az állampolgár mellé, s felszólítják: „Jöjjön velünk.” A közrend biztos kezekben van, csak a rendőrök faragatlanok és ostobák.
A nagybetűs életben becsületes munkából nem lehet megélni, ezt a gyerekek is tudják. A felnövekvő nemzedéknek boldog jövője lesz, de mindenki tudja, hogy csak még rosszabb lesz. A végzős egyetemista pedig többet tud Leninről, mint a szakmájáról.
A házassághoz való alapképlet: A házasság az a kör, ahova a kívülállók be, a bent tartózkodók pedig ki szeretnének jutni.
Két jó barát beszélget a kocsmában.
– Tegnap megbetegedett a feleségem, ma pedig megjött az anyja, hogy ápolja.
– Hát igen, a baj sosem jár egyedül.
A szexuális felvilágosítás és a nemi életre való felkészítés teljes mértékben hiányzott a pedagógiai gyakorlatból. Majd a peresztrojka után gombamód szaporodni kezdenek a nyilvánosházak és az ellenőrizhetetlen prostitúció.
Az orosz Iván sosem hagyja el az ivást hangzik a közkeletű mondás. Valóban, az alkoholfogyasztás mértéke és módja messze felülmúlja a normális értéket, a népszerűségi listát pedig a vodka vezeti. Az egyszerű ember számára ez volt az egyetlen „elérhető” szeszes ital. Le kell győzni az alkoholizmust, de a tiltás még vadabb italozásba torkollik. Az orosz értékrendben első három helyen a vodka áll. A szovjethatalom a nép hatalma, és ahhoz, hogy ezt elhiggye, itatni kell!
Szása ül a Volga partján, és töpreng.
– Ha ledobnak egy atombombát, eltűnnék én is és a vodka is. Ha neutronbombát dobnak le, csak én tűnnék el, s a vodka megmaradna. De ez milyen szörnyű bomba lehetett, hogy csak a vodka tűnt el?
A szovjet éra alatt a szocialista embertípus erkölcsi fölényét hangoztatta a hivatalos propaganda. A kötelező túlzások itt is megmutatkoznak: az orosz tudomány az élen halad, de ezt a tények nem igazolják. Felülmúlják a többi nemzetet. Az orosz ember kulturált, vagyis… illetlen. A szovjet ember boldogabb. Igen, ha a szomszéd lakásba kopog be a KGB. A szovjet ember életében nincs kockázat, de azért kockázatos politikai viccet mesélni idegen embernek.
A hidegháború alatt a kifejezéseket is teljesen máshogy kellett érteni, mint ahogy hangzottak. Békepoltika-militarista politika, testvériség-elnyomatás, testvéri segítség-katonai beavatkozás, segítségnyújtás-kizsákmányolás. A Szovjetunió segítséget nyújt, amikor átlépi az országhatárt, hiszen barátsága „határtalan”. A szocialista tábort pedig a szeretet tartja össze…
– Milyen a viszony a Szovjetunió és az Egyesült Államok között?
– Békés egymás mellett élés a különböző társadalmi-politikai rendszerű államok között.
– És milyen a Szovjetunió viszonya Kínával?
– Ellenséges egymás mellett élés azonos társadalmi-politikai rendszerű államok között.
A szocializmusban a diákot felszólítja a tanár:
– Na fiam! Sorold fel nekem a baráti országokat.
– Csehszlovákia, Románia, NDK, Bulgária, Lengyelország.
– Jól van! Ám a legfontosabb kimaradt: a Szovjetunió.
– Az nem baráti ország, hanem testvéri.
– Ugyan miért? – kérdi a tanár.
– Mert a barátait maga választja meg az ember.
Tóth Mirandolína
