Ukrajna akkor is folytatja a harcot Oroszország ellen, ha egyáltalán nem kap fegyvereket, ezért a Nyugatnak fel kell gyorsítania az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat, különben felelős lesz csapatai haláláért – mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter vasárnap a német médiának.
„Ha nem kapunk fegyvereket, rendben. Akkor majd lapátokkal fogunk harcolni. De továbbra is védekezni fogunk, mert ez egy háború a létünkért” – idézte Kuleba szavait az ARD közszolgálati televízió.
„Minél hamarabb megkapjuk a fegyvereket, minél hamarabb elküldik őket, annál több jót fognak nekünk tenni. Ha későn érkeznek, akkor is köszönjük, de akkor rengeteg pazarlás lesz, és addigra sokan meghalnak” – tette hozzá.
A megjegyzéseket Anne Will politikai talk show műsorvezetővel folytatott panelbeszélgetésen mondta. A műsor vendégei között szerepelt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint több német politikus és politikai szakértő is.
Kuleba elmondta, hogy az orosz tüzérség 15:1 arányban felülmúlja az ukrán tüzérséget Donbasszban, és ezzel több magas rangú ukrán tisztségviselő által az utóbbi időben tett kijelentést is megismételt. Kijev nem győzhet ilyen erőviszonyok mellett – mondta a külügyminiszter.
Kuleba szerint tévednek azok a nyugati politikusok, akik szerint Kijevnek engedményeket kellene tennie Oroszországnak, és bele kellene egyeznie a konfliktus békemegállapodással történő rendezésébe a harctéren kialakult szörnyű helyzet miatt.
Ukrajnának a volt szovjet köztársaságok közül az egyik legnagyobb katonai készletei maradtak a Szovjetunió felbomlásakor. Most azt állítja, hogy az Oroszország és a szövetséges erők ellen keleten harcoló nehézfegyverzetének akár a felét is elvesztette.
Kijev könyörgött a Nyugatnak, hogy szállítson tüzérségi fegyvereket, harckocsikat és vadászrepülőgépeket, de csak a töredékét kapta meg annak, amit kért. Ukrajna szövetségesei azt mondják, aggódnak amiatt, hogy Moszkva a fegyverek szállítását komoly eszkalációnak tekintheti, és Moszkva a szállítókra az ellenségeskedés részeként tekinthet – állítják nyugati tisztviselők.
Moszkva szerint minden Ukrajnának adott katonai segély eszkalálja és meghosszabbítja a konfliktust, és azzal vádolta ellenfeleit, hogy „az utolsó ukránig tartó háborút” folytatnak Oroszország ellen.
Oroszország február végén indította hadműveletét Ukrajnában, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
