Mislav Kolakušić horvát európai parlamenti képviselő az EU kül- és védelempolitikáját bírálva, azt mondta, hogy az unió Washington alárendeltjévé vált. Kolakušić a Nyugat Oroszország-ellenes szankcióinak és a Covid-19 korlátozásainak nyílt kritikusa.
Múlt héten az EU parlamentje előtt felszólalva Kolakušić azt mondta képviselőtársainak, hogy „az EU kül-, védelmi és biztonságpolitikája ma egyetlen mondattal írható le:”
„Az Európai Unió az Egyesült Államok 51. szövetségi államává vált, de szavazati jog nélkül”.
Kolakušić többször bírálta az EU Oroszországgal szembeni politikáját azóta, hogy Moszkva februárban megkezdte ukrajnai katonai műveletét. Ennek a politikának köszönhetően Európa csökkentette az orosz fosszilis tüzelőanyagok létfontosságú importját, miközben növelte a védelmi kiadásokat és több szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, lényegében vállalva a Kremllel szembeni washingtoni ellenállás költségeit.
„Hihetetlen hazugság és képmutatás, hogy az Oroszország elleni szankciók és az orosz olaj- és gázimport tilalma Oroszország elleni szankciók. A szankciók az Európai Unió 500 millió polgára és Európa többi részének több millió polgára ellen irányulnak” – mondta májusban.
Be kellene tiltani az olaj- és gázimportot az Egyesült Államokból, amely az elmúlt évtizedekben több katonai konfliktusban vett részt, mint bármely más ország Európában és talán a világon.
Kolakušić a világ vezetőit Európában és azon túl is „szociopatáknak és pszichopatáknak” nevezte a Covid-19 korlátozása miatt, Kanadát pedig Justin Trudeau miniszterelnök arcába vágva „kvázi liberális … a legrosszabb fajta diktatúrának” nevezte. Kolakušić elítélte az EU zöld energiapolitikáját is, mondván:
„A szén-dioxidot és a fosszilis tüzelőanyagokat az Európai Unió polgárainak ellenségévé nyilvánítani teljes őrület”, és az európaiakat arra kényszerítené, hogy kerékpárral utazzanak, ahogy a kínaiak tették „harminc évvel ezelőtt”.
EU 🇪🇺 foreign, defense and security policy today can be described in a single sentence. The European Union 🇪🇺 became the 51st federal state of the United States 🇺🇸 but without the right to vote. pic.twitter.com/dqnrM2f1i6
— Mislav Kolakusic MEP 🇭🇷🇪🇺 (@mislavkolakusic) June 8, 2022
Ajánló
Kolakušić érveit Európa látszólagos uralma ellen már a második világháború vége óta hangoztatták, Charles de Gaulle francia elnök tiltakozott Európa NATO-tagsága ellen, aki a szövetséget „Amerika Európa feletti fojtogató hatalmát leplező gépezetnek” nevezte, és 1966-ban Franciaország „szuverenitása teljes körű gyakorlásának” visszaállítása érdekében kivonta Franciaországot a NATO integrált parancsnokságából.
A közelmúltban Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök arról beszélt, hogy Európának „stratégiai autonómiára” kell törekednie, és megkérdőjelezte a NATO-szövetség hasznosságát. Az ukrajnai konfliktus nyomán azonban Macron nyilvánosan kiállt, és „nélkülözhetetlennek” nevezte az Egyesült Államok vezette katonai blokkot, és támogatta az EU Moszkvával szembeni szankcióit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta az európai vezetőket, hogy gazdasági „öngyilkosságot” követnek el az orosz üzemanyagimport tilalmával, azzal érvelve, hogy „amerikai nagyuruk nyomására” saját érdekeik ellen cselekszenek.
