Kijev előrehaladt az „európai úton”, de ennél többet kell tennie – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton meglepetésszerű ukrajnai látogatásán.
Ukrajna február 28-án nyújtotta be hivatalos kérelmét az uniós tagságra, négy nappal azután, hogy Oroszország megkezdte katonai műveletét az országban. Az EU vezetői várhatóan a június 23-24-i csúcstalálkozón adnak hivatalos véleményt arról, hogy Kijev megkapja-e a tagjelölti státuszt. Ehhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, a folyamatban lévő orosz katonai offenzíva közepette von der Leyen elmondta, hogy az EU „éjjel-nappal” dolgozik a kérelem értékelésén, és azt tervezi, hogy a jövő hét végére véglegesíti azt.
„Sokat tettek a jogállamiság megerősítéséért, de még mindig szükség van reformok végrehajtására. Például a korrupció elleni küzdelem, vagy ennek a jól működő közigazgatásnak a modernizálása, hogy segítsük idevonzani a befektetőket” – mondta.
Megjegyezve, hogy Ukrajna és támogatói számára jelenleg az Oroszországgal vívott háború a legfontosabb prioritás, von der Leyen szerint Kijevnek és a Nyugatnak azt is meg kell terveznie, hogy „mit kell tenni ezután” a reformok terén.
„Természetesen Ukrajna már az oroszok szörnyű és kegyetlen inváziója előtt is jó úton haladt” – mondta, és üdvözölte Ukrajna „óriási erőfeszítéseit és elszántságát” az EU csatlakozásra irányuló törekvésében.
Von der Leyen hozzátette, hogy Ukrajna „szilárd” politikai rendszerrel, „szilárd és jól megalapozott intézményekkel” és „minden szinten működő közigazgatással” rendelkezik.
Nem tért ki azonban az ellenzéki pártok és a média elleni kemény fellépésre, amelyet Zelenszkij még Moszkva katonai műveletének megkezdése előtt indított el, de amelyet azt követően fokoztak.
Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajna „csak az első szakasz”, és hogy Moszkva végső soron „az európai egységet akarja megsemmisíteni”.
„Éppen ezért az Európai Unió pozitív válasza Ukrajna tagsági kérelmére pozitív válasz lehet arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán jövője az európai projektnek” – mondta, hozzátéve, hogy „a tagjelölti státusz csak a kezdete az uniós tagság felé vezető útnak”.
A megbeszélések másik fő témája Ukrajna jövőbeli újjáépítése volt.
Von der Leyen szerint már létezik „egy nagyon világos útiterv”.
„Elképesztő látni, hogy Ukrajnán kívül hatalmas akarat van az újjáépítés támogatására, legyen szó a tagállamokról, legyen szó Ukrajna más barátairól és partnereiről, de a nemzetközi pénzügyi intézményekről is” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalkozások is szívesen segítenek Ukrajnának „feltámadni a hamvaiból”.
Korábban több uniós tagállam világossá tette, hogy az EU-csatlakozás folyamata hosszú időt vesz igénybe. Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter azt jósolta, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a blokkhoz „a következő öt-tíz évben”.
Májusban Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy Ukrajna egyelőre egy „európai politikai közösség” részévé válhat, megjegyezve, hogy Kijev uniós csatlakozása éveket, ha nem évtizedeket vehet igénybe. Zelenszkij bírálta az ötletet, mondván, Ukrajna nem fog megelégedni az uniós tagjelölti státusz és a teljes jogú tagság semmilyen helyettesítőjével.
