Az Oroszország elszigetelésére és megbüntetésére irányuló nyugati kísérletek visszaütöttek alkotóikra – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök. Moszkvában fiatal vállalkozók egy csoportja előtt beszélve rámutatott az oroszellenes szankciók gazdasági következményeire az azokat bevezető országokban.
„Ha valaki megpróbál bennünket valamilyen tekintetben megfékezni, akkor végső soron saját magát fékezi meg” – mondta Putyin Moszkvában, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) közelgő ülése előtt fiatal vállalkozók, mérnökök és tudósok egy csoportjának.
„Például korlátozzák a műtrágyáink exportját – és az áraik emelkednek, sokkal jobban, mint nálunk. Megpróbálják korlátozni az energiaexportunkat, és az áraik az egekbe szöknek. Még az én nevemmel is megpróbálják felcímkézni az inflációjukat, de a valóság az, hogy nekünk ehhez egyáltalán semmi közünk!” – mondta a közönség nevetése közepette.
Utóbbi megjegyzése úgy tűnt, hogy Joe Biden amerikai elnökre utalt, aki az amerikai kútnál rekordot döntő benzinárat „putyini áremelkedésnek” nevezett, bár a felmérések szerint az amerikaiak többségét ez nem győzte meg.
Ez kizárólag a saját maguk által elkövetett hatalmas hibák eredménye” – tette hozzá az orosz elnök. „És most megpróbálnak – bocsássanak meg hölgyeim – egy bizonyos foltot elfedni azzal, hogy mindenért Oroszországot okolják”.
Putyin többször rámutatott, hogy amennyiben Moszkva ukrajnai katonai műveletének köze van a nyugati gazdasági gondokhoz, az azért van, mert az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszország ellen bevezetett embargók megzavarták a Nyugat olaj- és gáz-, műtrágya-, sőt gabonaellátását.
Az Egyesült Államokban és az EU-ban tapasztalt rekordméretű infláció azonban saját politikájuknak – konkrétan a washingtoni elszabadult pénznyomtatásnak – köszönhető, és „egyáltalán nem” az ukrajnai konfliktusnak – mondta az orosz elnök egy múlt heti interjúban.
A csütörtöki kérdezz-felelek során Putyin vállat vont a sok nyugati vállalat Oroszországból való távozása miatt, mondván, hogy az ő veszteségük, hogy úgy döntöttek, kimaradnak az ország nagy lehetőségeiből. A kivonulást „ezen országok belső állapotának tulajdonította, amelyek nem tudnak szuverén döntéseket hozni”.
Nincs köztes állapot. Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, mindegy, hogy minek nevezzük. De ha egy ország, vagy országcsoport nem képes szuverén döntéseket hozni, akkor bizonyos mértékig már gyarmat, amelynek nincs történelmi esélye a túlélésre a jelenlegi geopolitikai küzdelemben.
