Japán akkor sem lép ki az orosz Szahalin-2 cseppfolyósított földgázprojektből, ha erre felszólítják – közölte az ország gazdasági minisztere kedden a parlamentben.
A miniszter arra reagált, hogy a múlt héten Oroszország azzal vádolta Japánt, hogy a projektben való részvételéből hasznot húz, miközben „barátságtalan ország”, amely csatlakozott a nyugati szankciókhoz Oroszország ellen.
„A Szahalin-2 egy olyan eszköz, amelynek megszerzéséért elődeink keményen megdolgoztak. A földterület tulajdonosa lehet Oroszország, de a haszonbérlet és a cseppfolyósító és szállító berendezések a japán kormány és a japán vállalatok tulajdonát képezik. Nem szándékozunk távozni, még akkor sem, ha [erre] felszólítanak bennünket” – mondta Koichi Hagiuda gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter, akit a RIA Novosztyi idéz.
Az orosz Állami Duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin a múlt héten azt mondta, hogy Japán „hatalmas profithoz” jut a Szahalin-2 projektből, és azt javasolta, hogy részesedését el kellene adni az orosz állami tulajdonú Gazprom energetikai vállalatnak vagy „baráti ország” vállalatainak. Japán csatlakozott az Egyesült Államokhoz és az EU-hoz, amelyek az ukrajnai konfliktus miatt gazdasági korlátozások széles körét vezették be Oroszországgal szemben, de az energetikai együttműködés megszakításától tartózkodott.
A Szahalin-2, amely az orosz Gazprom (50%), a japán Mitsui (12,5%) és Mitsubishi (10%), valamint a brit Shell (27,5%) közös vállalkozása, egy cseppfolyósított földgáz projekt az oroszországi Szahalin-szigeten, Japán közelében. A közelség miatt a szállítás csak körülbelül három napot vesz igénybe, ami csökkenti a szállítási költségeket. Japán a szükséges LNG-szükségletének közel 9%-át a Szahalinból szerzi be.
A Shell bejelentette, hogy az ukrajnai konfliktus miatt kivonul az összes oroszországi projektjéből. Azóta médiajelentések szerint az energiaóriás kínai és indiai vállalatokkal folytat tárgyalásokat a projektben fennálló részesedésének eladásáról.
Ajánló
A japán kormány az Oroszországgal folyatott energetikai együttműködés felfüggesztése ellen emelt szót. Fumio Kishida japán miniszterelnök még márciusban azt mondta, hogy a Szahalin-2 projekt alapvető fontosságú az ország energiabiztonsága szempontjából. A múlt hónapban Koichi Hagiuda azt mondta, hogy ha Japán kiszállna az Oroszországgal folytatott energetikai projektekből, az aláásná a nyugati szankciókat, és Moszkvának kedvezne, mivel a lépés tovább növelné az energiaárakat. Azt is elmondta, hogy Tokió továbbra is tartani kívánja szahalini koncesszióit, és hogy Japán soha nem érzett nyomást az Egyesült Államok részéről, hogy a Szahalinnal kapcsolatos energetikai projektekből kiszálljon.
A Nikkei Asia című lap szerint a Szahalin-2 orosz LNG helyettesítése 15 milliárd dollárba kerülne Japánnak, az import ára pedig 35 százalékkal ugrana meg, ha a Mitsui és a Mitsubishi kiszállna az energiaprojektből. Szakértők rámutatnak, hogy Oroszország más ázsiai országokba, például Kínába, Indiába vagy Vietnamba irányíthatná át az importot, ha Japán a kivonulás mellett döntene.
