Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 53%-a úgy véli, hogy a Moszkva elleni szankciók jobban ártanak az Egyesült Államoknak, mint Oroszországnak. Az emelkedő gázárak és a megélhetési költségek növekedése közben a szavazók egyre kevésbé bíznak Joe Biden amerikai elnök vezetésében, és 43%-uk szerint „rendben van”, ha Ukrajna elveszíti az Oroszországgal fennálló konfliktust.
A Democracy Institute/Express.co.uk közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a 40 éves csúcsot elérő infláció és a rekordmagas gázárak mellett Biden minden politikai területen negatívan szerepel, a legrosszabbul a külpolitikában áll. A megkérdezett mintegy 56% nem helyesli, ahogy a külügyi kérdéseket kezeli, míg 40% helyesli azt. Konkrétan Ukrajnával kapcsolatban csak 38% helyesli a kormányzását, míg 52% helyteleníti.
A Biden-kormányzat megpróbálta Oroszországot és annak elnökét, Vlagyimir Putyint hibáztatni az otthoni megélhetési költségek emelkedéséért, tisztviselői többször is „Putyin áremeléseként” emlegették. A megélhetési költségek azonban már hónapokkal azelőtt emelkedtek, hogy Oroszország csapatokat küldött volna Ukrajnába, és a választók Bidenre mutogatnak a gazdasági problémák miatt.
A válaszadók 50% mondta, hogy a novemberi félidős választásokon a republikánusokat támogatná, míg 42%, hogy a demokratákra szavazna. Az amerikai választópolgárok többsége szerint „rendben van” (43% / 41%), hogy Ukrajna elveszíti a konfliktust Oroszországgal szemben, az amerikaiak többsége (53% / 44%) úgy gondolja, hogy jobb lenne, ha Biden távozna hivatalából, mintha Putyin lemondana.
Biden szankciókkal sújtotta az orosz bank- és energiaszektort, és kormánya közel 4 milliárd dollár értékben küldött fegyvereket Ukrajnának, Lloyd Austin védelmi miniszter pedig a múlt hónapban azt ígérte, hogy „eget-földet megmozgat” a kijevi harcok finanszírozására.
Az amerikai elnök a kongresszust is arra kérte, hogy hagyjon jóvá egy újabb 33 milliárd dolláros segélycsomagot Ukrajnának – ebből 20 milliárd dollárt katonai segélyre szánna -, hétfőn pedig aláírta a 2022-es Lend-Lease Actet, amely lehetővé teszi Washington számára, hogy korlátlan mennyiségű fegyvert küldjön Kijevnek. Közben a kongresszus 33 milliárd helyett közel 40 milliárd dollárt szavazott meg Ukrajnának.
A Kreml szemében ez a fegyveráradat, valamint az Egyesült Államok és a NATO Kijevvel kötött hírszerzési megállapodásai azt jelentik, hogy a Nyugat „lényegében egy megbízott útján háborúzik Oroszországgal”.
Az amerikai választók azonban nem veszik olyan komolyan ezt a háborút, mint a Biden-kormányzat. A legfrissebb felmérés szerint Oroszországot csak a negyedik legnagyobb fenyegetésnek tekintik az USA-ra nézve 16 százalákkal, Észak-Korea (18%), Irán (20%) és Kína (40%) mögött.
„Az amerikaiak eleinte nagyon szankciópártiak voltak, [de] már nem olyan lelkesek a szankciók iránt, mint korábban” – mondta az Expressnek Patrick Basham, a Democracy Institute igazgatója.
„Biden az elején ilyen jóslatokat tett – a rubel romokban lesz, össze fogjuk törni az orosz gazdaságot, az emberek fel fognak lázadni, Putyin eltűnik, az oroszok el fognak menekülni Ukrajnából… [de] ezek közül egyik sem történt meg”.”
A várakozások és a valóság közötti különbség cinikussá tette az embereket – mondta, és a koronavírusos politikából való kiábrándultsághoz hasonlította a bizalom nyilvánvaló elvesztését a Nyugat egész területén.
„A probléma [most] az, hogy Amerikában az ország legalább fele úgy gondolja, hogy sok Covid-ügyben átverték őket, így még cinikusabbak a kormányokkal és a médiával szemben, mint két évvel ezelőtt” – mondta.
