Az orosz olajra vonatkozó embargó nem fogja megállítani a háborút, és nem fog életeket menteni Ukrajnában – jelentette ki Clare Daly ír európai parlamenti képviselő.
„Nem azért, mert sajnálom Oroszországot, nem azért, mert Putyin bérlistáján vagyok, hanem azért, mert a szankciók nem működnek. Soha nem állítottak meg háborút” – mondta Daly egy pénteki beszédében, amelyet az Irish Independent idézett.
Daly, aki a baloldali Independents 4 Change párt tagja, úgy érvelt, hogy „egyetlen ukrán életet sem fog megmenteni” az EU orosz olajra vonatkozó embargója.
„Ha Európa nem veszi meg, valaki más fogja megvenni. Az európai átlagemberek fogják megfizetni ennek az árát”.
Az EU ezen a héten javasolta, hogy az orosz kőolajat az év végéig fokozatosan vonják ki a forgalomból. Brüsszel állítólag kivételt tett Magyarország és Szlovákia számára, amelyek gazdasága nagymértékben függ az orosz energiaszállításoktól.
Daly szerint Oroszország „egyértelműen” felelős az ukrajnai halálesetekért és az országból megindult menekülthullámért. Ugyanakkor azzal érvelt, hogy a Nyugat is hozzájárult a konfliktushoz.
„De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az EU és az USA szerepét sem. Ez nem jelenti azt, hogy felmentjük Oroszországot. Egyszerűen csak magyarázni akarom, mert nem lehet megoldani egy problémát, ha nem értjük a gyökerét”.
Daly emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa a héten felvetette, hogy a NATO keleti terjeszkedése „talán megkönnyítette” Oroszország február végén indított ukrajnai katonai hadjáratát.
„Nagyjából az első gondolatom az volt: „ellopta a jegyzeteimet?”. A második dolog, amire gondoltam, az volt, hogy a pápát azzal fogják vádolni, hogy Putyin bábja vagy szégyen és gyalázat” – mondta Daly. Hozzátette, hogy azzal, hogy több fegyvert küldött Kijevbe, „az EU és az ír kormány válasza nagyjából az volt, hogy a háborút fokozza, és biztosítsa annak folytatását”.
Az Egyesült Királyság szombaton további 1,3 milliárd font (1,6 milliárd dollár) katonai támogatást és segélyt ígért Ukrajnának. A lépést egy nappal azután jelentették be, hogy az Egyesült Államok 150 millió dolláros további katonai segélyt ígért Kijevnek. Moszkva eközben azzal vádolta a Nyugatot, hogy „elárasztja” az országot fegyverekkel.
Oroszország azt követően támadta meg a szomszédos államot, hogy Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki donbásszi köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
