Negyvenhat civilt evakuáltak szombaton a mariupoli Azovsztal gyár melletti lakóépületekből – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A hadsereg által vasárnap közzétett videón az látható, amint az emberek „Z” szimbólummal jelölt buszokkal távoznak. Mentőautók is láthatók a felvételen.
„Április 30-án a tűzszünet bevezetése és a humanitárius folyosó megnyitása alatt civilek két csoportja hagyta el az Azovsztal acélgyár területével közvetlenül szomszédos lakóépületeket” – áll a védelmi minisztérium közleményében.
Pontosították, hogy 25 helyi lakos még napközben, 21 pedig később hagyta el a helyszínt.
„Minden civilnek szállást, élelmet és a szükséges orvosi ellátást biztosítottunk” – közölte a minisztérium.
Április 21-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy Mariupol az Azovsztal üzem kivételével – az ellenállás utolsó zuga – teljes egészében orosz ellenőrzés alatt áll. A szovjet időkben épült létesítmény hatalmas földalatti alagúthálózattal rendelkezik, amelyet az ukrán erők erőddé alakítottak.
Putyin lefújta az üzem elleni támadást, és ehelyett felajánlotta az ott tartózkodóknak, hogy adják meg magukat. Annak, aki leteszi a fegyvert, Oroszország garantálja az élet megőrzését és „a tisztességes bánásmódot minden nemzetközi norma szerint”.
Az azov harcosok és az ukrán erők azonban azt követelték, hogy egy meg nem nevezett „harmadik fél” segítségével távozhassanak, miközben személyes fegyvereiket is meg kívánták tartani. Azt is fenntartották, hogy a megadás nem jöhet szóba.
Az orosz védelmi minisztérium korábban azt állította, hogy Ukrajna a hibás a civilek evakuálására szolgáló humanitárius folyosók felállítására tett korábbi kísérletek kudarcáért.
Kijev és Moszkva egymást vádolta azzal, hogy megzavarták az állítólag az ukrán harcosokkal együtt bennrekedt civilek evakuálását. Antonio Guterres, az ENSZ vezetője nemrégiben Moszkvában tett látogatása során közölte Putyinnal, hogy a szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kész segítséget nyújtani a civilek evakuálásában az Azovsztalból. Miután Putyin „elvben” beleegyezett az ajánlatba, az ENSZ munkacsoportot hozott létre az evakuálás segítésére.
Oroszország február végén küldte csapatait Ukrajnába, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
