A német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt – jelentette a hétvégén a Handelsblatt című német üzleti lap és a dpa német hírügynökség.
A fordulat hetekig tartó ellenállás után, szerdán történt az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület – az állandó képviselők bizottságának – ülésén, amelyen Michael Clauß német nagykövet közölte, hogy országa nem csupán támogatja, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját, hanem „aktívan sürgeti”.
Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét, a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra. A nagykövet kollégái „értetlenül néztek egymásra” – írta a Handelsblatt.
Előzőleg, kedden Varsóban Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterrel tartott tájékoztatóján bejelentette: sikerült annyira – a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra – szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.
A fennmaradó 12 százalékot az ország keleti részén, a német-lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki. Az üzem több mint 90 százalékos tulajdonosa a Rosznyeft orosz energetikai vállalat, amely orosz kőolajat használ – benzinnel, dízellel, fűtőolajjal, kerozinnal látja el Németország keleti részének nagy részét, benne a fővárost, Berlint – , és ebben nem is tervez változást.
A kormány elképzelése szerint az orosz kitermelésű kőolajat Lengyelországgal együttműködve lehetne kiváltani Schwedtben, ha sikerül valamilyen módon kiszorítani a többségében orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftet. A kiszorításra lehetőséget kínálhat a többi között egy új törvénytervezet, miszerint az állam kisajátíthat energetikai cégeket, ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli. A tervezetet várhatóan május végén fogadja el a szövetségi parlament (Bundestag).
A Handelsblatt és a dpa értesülése szerint az orosz kőolajimport korlátozására két megoldás tűnik valószínűnek. Az Európai Bizottság javasolhatja a tagországoknak, hogy vezessenek be embargót – azaz teljes egészében állítsák le a behozatalt – de nem azonnal, hanem egy hosszabb átmenet után. A dpa szerint őszig vagy télig tarthat ez az átmeneti idő.
A brüsszeli bizottság másik megoldásként azt is javasolhatja, hogy importtilalom helyett vezessenek be felső árkorlátot, vagyis határozzák meg, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért.
Az árplafon előnye lehet, hogy az EU-s országok a világpiaci árnál olcsóbban jutnának kőolajhoz, ami az üzemanyagárak csökkenése révén az infláció elleni küzdelemhez is hozzájárulna. Ukrajnának azzal segítene egy ilyen szankció, hogy a Kreml kevesebbet keresne az olajexporttal, és így kevesebb pénze lenne a háborúra. Ugyanakkor a terv működésének feltétele, hogy harmadik – EU-n kívüli – országok se vásároljanak kőolajat Oroszországtól az EU-s plafon feletti áron.
Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be javaslatait.
A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató és elemző intézet becslése szerint az EU naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.
