Az ukrán válság és a Nyugat erre adott reakciója „Kína felé lökheti” Oroszországot – figyelmeztetett Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője a dohai fórum szombati nyitóülésén.
Ez a globális észak és dél közötti jelentős szakadék kialakulásához vezethet – mondta a diplomata, hangsúlyozva, hogy egy ilyen forgatókönyvet el kell kerülni.
„Az egyik rossz következménye annak, ami történik, hogy Oroszországot Kína felé szoríthatjuk, és megosztottságot hozhatunk létre a globális délkelet és a globális északnyugat között” – jelentette ki Borrell.
A Nyugatnak mindenekelőtt fokoznia kellene az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló erőfeszítéseit, hogy elkerülje egy ilyen globális szakadás kialakulását – magyarázta, és „a kimerülés háborújának” nevezte Oroszország Ukrajnában zajló offenzíváját.
„Ennek a tendenciának az elkerülése érdekében az első dolog, amit tenni kell, hogy ma le kell állítanunk ezt az agressziót, a kimerülés háborúját” – mondta a diplomata, aki a Nyugat stratégiáját az Ukrajnának nyújtott katonai segítség és az oroszellenes szankciók keverékeként vázolta fel.
A diplomata nem részletezte, hogy egy ilyen stratégia hogyan segítene elkerülni, hogy Oroszországot Kína karjaiba „lökjék”.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus kezdete óta Peking semleges álláspontot képviselt, mindenek felet a diplomáciai rendezésre szólított fel, felszólította a Nyugatot, hogy foglalkozzon Oroszország régóta fennálló biztonsági aggályaival, és ellenezte az egyoldalú oroszellenes szankciókat.
Kína álláspontját a Nyugat oroszbarátként értelmezte, az Egyesült Államok vezette NATO-szövetség nyíltan felszólította Pekinget, hogy „tartózkodjon attól, hogy bármilyen módon támogassa Oroszország háborús erőfeszítéseit, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely segít Oroszországnak kijátszani a szankciókat”, valamint azzal vádolta Kínát, hogy „politikai támogatást nyújt Moszkvának, többek között szemenszedett hazugságok és félretájékoztatás terjesztésével”. Peking azonban nem hajlandó meghajolni az ilyen követelések előtt, és a NATO folyamatos kelet-európai terjeszkedésére hívta fel a figyelmet, mint a jelenlegi konfliktus egyik kulcstényezőjére, valamint a belgrádi kínai nagykövetség 1999-es jugoszláviai NATO támadás során bekövetkezett bombázására is hivatkozott, mint egyik okra, amiért nem fogja meghallgatni „a nemzetközi jog megsértőjének igazságosságról szóló kioktatását”.
Moszkva február végén indította katonai hadműveletét Ukrajnában, miután hét éve tartó patthelyzet alakult ki amiatt, amiért Ukrajna nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat, és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki népköztársaságokat a Donbasszban.
A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy rendezze ezeknek a régióknak a státuszát az ukrán államon belül. Oroszország most azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
