A délkelet-ukrajnai konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel, az erőszak alkalmazásának nagyon szomorú, beláthatatlan és tragikus következményei lesznek – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
Zaharova szerint az Ukrajnába érkező fegyverek és hadfelszerelés, valamint az ország területén a NATO-tagállamok által létrehozott kiképzőközpontok erősítik Kijevben azt a meggyőződését, hogy lehetséges az erőszakos megoldás a Donyec-medencében.
„Felszólítjuk a nyugati fővárosokat, amelyek fegyvert pumpálnak Ukrajnába – elsősorban Washingtont, de Berlint és Párizst is, mint a normandiai formátum tagjait -, hogy hagyjanak fel az ország militarizálásának ösztönzésével, és befolyásukat arra használják, hogy Kijevet politikai és diplomáciai eszközökkel tereljék vissza arra az útra, amely a Donyec-medencei tartós békéhez vezet” – hangoztatta a szóvivő.
Zaharova szerint Oroszországot aggasztja a délkelet-ukrajnai események alakulása, és nem zárja ki a helyzet további romlását. A szóvivő így kommentálta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők szerdán elfoglalták Sztaromarjevka falut Kijev és a donyecki felkelők által ellenőrzött területek közötti demarkációs vonalnál, az úgynevezett „szürke zónában”.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”27572″]
A híradások szerint a település lakosai, mintegy háromtucatnyian, orosz állampolgárok. Kedden az ukrán vezérkar bejelentette, hogy Bayraktar típusú csapásmérő drónt vetett be a felkelők egyik tüzérségi állása ellen.
Az orosz külügyi szóvivő csütörtökön ismertette az orosz álláspontot, amely szerint az ukrán fegyveres erők tudatosan élezik a helyzetet a tavaly júniusban a fegyvernyugvás rendszerének megerősítése érdekében a felek által kölcsönösen elfogadott kiegészítő intézkedések megszegésével. Zaharova azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy semmibe veszi a Donyec-medence képviselőinek azon kéréseit, amelyeket a tűzszüneti rendszer ellenőrzésével és koordinálásával foglalkozó közös központban a fegyvernyugvás garanciáinak ügyében intéztek hozzá.
„Az a benyomásunk, Kijev szándékosan zsákutcába juttatja a kontaktcsoportban folyó tárgyalásokat, hogy egyszerűen katonai eszközökkel szabad kezet kapjon a Donyec-medence visszaszerzéséhez” – mutatott rá Zaharova.
Úgy vélekedett, hogy az ukrán fél azért bénította meg a kontaktcsoport munkáját, mert nem kívánja szabadon bocsátani Andrej Koszjakot, a luganszki köztársaság foglyul ejtett, orosz állampolgárságú tűzszünet-megfigyelőjét. Koszjakot az ukránok október 13-án fogták el a csapatszétválasztási övezetben, miközben az ukrán féllel előzetesen egyeztetett munkálatokat ellenőrzött.
