Csütörtökön megkezdődött Oroszországban az alkotmánymódosításról szóló nemzeti szavazás.
Az első szavazóhelyiségek az ország távol-keleti részén nyitottak ki. A szavazást eredetileg április 22-én tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy elhalasztják.
Az alkotmánymódosítás hatályba lép, ha a szavazáson résztvevők több mint 50%-a támogatja azt.
A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lenne kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak egyfajta népi bizalmi szavazást az ügyben. Megígérte, hogy a változtatások nem lépnek életbe, ha nem kapnak többséget.
A 206 módosítást tartalmazó, megújított alaptörvény egyebek között előírja, hogy az elnöki tisztséget egy ember legfeljebb két ciklusra tölthesse be, elhagyva a korábbi rendelkezést, amely szerint a korlátozás „két egymást követő” mandátumra szól. Az alaptörvény ugyanakkor a hatályba lépésekor hivatalban lévő elnök esetében „lenullázza”eddig letöltött államfői periódusait, amivel megnyitja Putyin számára a lehetőséget, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát.
Az új szabályozás értelmében csak olyan orosz állampolgár lehet ezentúl elnök, aki – az eddigi tíz helyett – 25 évig él egyhuzamban Oroszországban, és nincsenek külföldi kintlévőségei. A külföldi bankszámlákra és befektetésekre vonatkozó tilalom ugyanúgy vonatkozik a szövetségi parlament mindkét háza, valamint az alkotmányos és a legfelsőbb bíróság tagjaira, továbbá a régiók vezetőire is.
Az elnöknek jogában áll majd feloszlatni az alsóházat, ha az háromszor is elutasítja kormányfőjelöltjét, és új kormányfőt kinevezni. Hasonló lesz a rendszer az összes miniszter esetében.
Az államfőnek joga lesz nemcsak részt venni a kabinet ülésein, de „általános irányítást” is gyakorolni annak munkájában. Elbocsáthatja a miniszterelnököt a kormány összetételének megőrzése mellett.
Felmentheti tisztségükből a szövetségi végrehajtó szervek vezetőt, beleértve az erőszakszervezeteket felügyelő tárcák vezetőit és a külügyminisztert. Ő nevezi ki a főügyészt, annak helyetteseit és a regionális ügyészeket.
A volt elnöknek joga lesz a szövetségi felsőház tagjává válni, és megilleti majd a mentelmi jog.
Az Állami Dumának (alsóháznak) a továbbiakban nemcsak beleegyezési, hanem jóváhagyási joga is lesz a kormányfőjelöltek, azok helyettesei és a miniszterek esetében, kivéve az erőszakszervezeteket felügyelő tárcák vezetőit és a külügyminisztert. A kamarának joga lesz vádat emelni az exelnök ellen, a mentelmi jogtól való megfosztása érdekében.
A Szövetségi Tanács (felsőház) 30 tagját az elnök nevezheti majd ki, hetet közülük életre szólóan. A szövetségi védelmi, biztonsági, belügyi, igazságügyi, külügyi és katasztrófavédelmi szervek vezetőit az elnök a kamarával konzultálva nevezi ki.
A helyi hatalom szervei „a közhatalom egységes rendszerének” részévé válnak.
A módosítások kinyilvánítják az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritását, utalnak az istenhitre és Oroszországra mint a Szovjetunió jogutódjára is, a jelenlegi határain belül. Szövege szerint „az ezeréves történelme által egyesített Oroszországi Föderáció, megőrizve az elődök emlékét, akik átadták nekünk eszményeiket és az istenhitet, csakúgy mint az orosz állam fejlődésének jogfolytonosságát, elismeri a történelmileg kialakult állami egységet”.
Az alaptörvényben új elem, hogy megtiltja történelemhamisítást, valamint az ország területének elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az állampolitika legfontosabb prioritásaként, védi a házasság intézményét, amelyet egy férfi és egy nő szövetségeként határoz meg.
Megerősíti az orosz mint „államalkotó nép nyelvének” hivatalos használatát az ország területén, de a köztársaságoknak megengedi, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.
