Új köztéri szoborral állít méltó emléket a cipőgyár- és egyben városalapító cseh Jan Antonín Batának Martfű önkormányzata. Kiss Edit, a település független polgármestere hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy az alkotás leleplezését az idénre tervezik. „Múltunk ápolásáért mindannyian felelősséggel tartozunk, így kötelességünk megőrizni az emlékét annak az üzletembernek, aki a város létrejöttében elévülhetetlen érdemet szerzett” – indokolta a döntést a képviselők véleményét tolmácsoló polgármester. Tájékoztatása szerint a testület vállalta, hogy a település idei költségvetésében erre a célra tízmillió forintot különít el. A szoborállítás költségeinek jelentős részét azonban nem önkormányzati forrásból, hanem pályázat útján, Bata leszármazottainak segítségével és az itt élők összefogásával szeretnék összegyűjteni. Az új köztéri szobor a Bata-téren, a volt KRESZ-park területén kap majd helyet. Felkérésre Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész már elkészítette a látványtervet, amelyen Jan Antonín Bata a leendő cipőgyárat bemutató makettel látható. A szobor alapzata kőből, az épületterv vörös gránitból, a gyárlapító 2,2 méteres öltönyös alakja pedig bronzból készül. A cseh Bata cég az építőanyagok meglétét, a közúti, vasúti és vízi közlekedés kedvező adottságait szem előtt tartva 1940 augusztusában vásárolt földet Martfűn. A rákövetkező évben elinduló építkezés alapköve szó szerint és képletesen is egy hatalmas építkezés fundamentuma lett: az egész világra kiterjedő, zlini központú konszern kétemeletes gyárépülete 1943 közepére lett kész.
Az új gyárteleppel kapcsolatban a tulajdonos nagyszabású tervet dolgozott ki. A gyár melletti partszakaszon hajókikötőt és repülőgép-leszállópályát tervezett a személy- és postaforgalom számára. A II. világháború forgataga ugyan elsöpörte a tervek egy részét, de a Cikta Rt. és jogutódja, a Tisza Cipőgyár hosszú évtizedekig meghatározó szerepet töltött be Martfű és a környező települések életében is.
A Tisza Cipőgyár 1991-ben részvénytársasággá alakult, majd újabbnál újabb változásokon ment keresztül. Néhány évvel később megjelentek mellette a különféle szolgáltatató és termelő üzemek is. A cipőgyártás tradícióját ma is őrzi a Tisza Ipartelep, de az üzemekben működő új gépek már nem csak cipőt készítenek. Az egykori dolgozók számára épített korszerű otthonok ma is állnak, a Bata-lakótelep 1999-től az Európai Örökség része.
