A Bajkál-Amur Vasútvonalat 35 évvel ezelőtt kezdték építeni és építése 12 évet vett igénybe. Ez természetesen csak nagy vonalakban igaz, hiszen az utóbbi időben is bővítették a vonalat és további fejlesztéseket is terveznek.
{loadposition billboard}A vasútvonal elsősorban sziklás, hegyvidéki tájon vezet keresztül. Teljes hossza 4324 kilométer, legmagasabb pontja 1316 méter. A vasútvonal Tajsetnél bválik el a Transszibériától, és tart egészen a Csendes-óceán partján fekvő Szovjetszkij Gavany kikötővárosig. Az illusztráción a vörös vonal jelöli a Transszibériát, a zöld pedig a Bajkál-Amurt. Nyolc alagúton megy keresztül a vonat, ezek közül Oroszország leghosszabb alagútján, a Szevero-Mujszkij alagúton, melynek építését csak 2003-ban fejezték be.
A vasútvonal építését már a 19. században tervezték. Már akkoriban felmerült az igény, hogy a Transszibériai Vasútvonalból építsenek egy északibb ágat a Bajkáltól Habarovszk felé. De csak a huszadik század elején kezdték meg azokat a kutatásokat, amelyek megalapozták a BAM jelenlegi pályáját. A tervezés sokáig elhúzódott az építkezést 1938-ban kezdték meg. Az építkezések egészen 1942-ig folytak, csak ekkor szakították félbe a munkálatokat a háború miatt. Az építkezés 1953-ban indult újra, az AMURLAG szervezet vezette a munkálatokat.
Az 1970-es években a BAM kezdett felkapott hellyé válni, egész sereg műszaki értelmiségi kapott kiküldetést a vasútvonal építésére.
Mivel ilyen hosszú időn keresztül épült a vasútvonal, eltérnek a vélemények arról, mi számít az építkezés kezdetének és végének. A fő ágat 12 éven át 1972-től 1984-ig építették. A tervek között szerepel, hogy 2009-ben hidat építenek a Léna folyón, és továbbépítik a vasútvonal egyik ágát egészen Jakutszkig.
A vasúti fejlesztés stratégiai tervei szerint 2030-ig 13 új ágat építenek hozzá a Bajkál-Amurhoz, amely lehetővé teszi, hogy a kisebb bányász településekből az ércek vasúton juthassanak el a nagyobb városokba.
