Egyhangúlag elfogadta az orosz Állami Duma (a parlament alsóháza) szerdán azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a külföldi vagy a határon túlról finanszírozott sajtóorgánumok külföldi ügynökként történő bejegyzését.
A harmadik, végleges változatban is megszavazott törvénymódosítást arra válaszul fogadták el a képviselők, hogy az Egyesült Államokban hétfőn külföldi ügynökként jegyeztették be az orosz állam által működtetett RT America televíziót, amelyet Washingtonban azzal vádoltak meg, hogy propaganda terjesztésével beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba. A jogszabályi változtatást, amelyet Vjacseszlav Vologyin duma elnöke és a négy frakcióvezető kezdeményezett, várhatóan a jövő héten jóváhagyja a Szövetségi Tanács (a felsőház) is, és az államfő aláírásával emelkedik majd törvényerőre.
A törvénymódosítás azokat a médiumokat érinti, amelyek külföldi kormányok, kormányszervek, külföldi állampolgárságú vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek, avagy azok megbízottjai részéről részesülnek pénzügyi vagy más anyagi támogatásban. A szabályozás kiterjed azokra a sajtóorgánumokra is, amelyeket az ilyen forrásokból részesülő orosz jogi személyek támogatnak.
A törvénymódosítás nem érinti az orosz tömegtájékoztatási eszközöket, azokat sem, amelyeknek külföldi résztulajdonosaik vannak.
A változtatás az érintett médiumokra kiterjeszti a hivatalos megítélés szerint politikai tevékenységet folytató, külföldi ügynökként működő nem kormányzati szervezetekre (NGO) vonatkozó törvény hatályát. Azt eldönteni, hogy mely tömegtájékoztatási eszközöket sorolják majd be az ügynök kategóriába, a kormány lesz illetékes.
Az új szabályozás értelmében az ekként bejegyeztetendő médiumoknak nyilvánosan be kell majd jelenteniük, hogy külföldi ügynökként működnek és rendszeresen be kell számolniuk pénzügyeikről és személyzeti politikájukról.
A szerdai vita során Vologyin kijelentette, hogy a törvénymódosítás „szimmetrikus válasz” az amerikai fellépésre, amely azt jelzi, hogy az orosz médiát nem lehet „így (az RT-hez hasonlóan) kezelni”. Pjotr Tolsztoj házelnök arról beszélt, hogy „kényszerű” intézkedés történt, mert az orosz parlamentnek „válaszolnia kell a kihívásokra”. Hangot adott álláspontjának, miszerint ezáltal „a szólás szabadsága nem sérül Oroszországban”.
A duma megszavazott egy másik törvényt is, amely lehetővé teszi az Oroszországban nem kívánatosnak minősített nem kormányzati szervezetek (NGO) weboldalaihoz való hozzáférés bírósági végzés nélküli letiltását. Az indoklás szerint egy 2015 óta hatályos jogszabály lehetővé tette az orosz főügyészség számára, hogy nem kívánatosnak minősítse azokat a külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezeteket, amelyek fenyegetést jelentenek Oroszország alkotmányos berendezkedése, védelmi képességére és biztonságára.
A törvény egyúttal megtiltotta az érintett szervezetek – jelenleg 11 ilyet tartanak számon – anyagainak terjesztését a tömegtájékoztatásban és a világhálón, de honlapjaik oroszországi elérhetőségét eddig még nem blokkolták.
A törvény megalkotói szerint ezeket a weboldalakat „Oroszország bel- és külpolitikájának lejáratását, negatív közvélemény kialakítását és az ország belső helyzetének destabilizálását célzó anyagok” terjesztésére használják.
