Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen munkastílusa sok magas rangú uniós tisztviselőt elriasztott; ők úgy jellemzik, hogy a hatalom fitogtatásának megszállottja – írja a Bloomberg, a bizottság elnökével együttműködő diplomatákra és tisztviselőkre hivatkozva.
Szavaik szerint von der Leyen szinte mindenkit eltávolított az EB ügyeiből, kivéve a legszűkebb körét, és mikromanagementet folytat egy hatalmas szervezetben. A munkastílusát jól ismerő források megjegyezték, hogy ez túlterheli von der Leyen irodáját, és elvonja a figyelmet a fő gazdasági feladatokról, ami miatt az EU-projekt újjáélesztésére irányuló kampánya részben kudarcot vall.
Az Európai Bizottságon belül növekszik az elégedetlenség – a bizottsági tagok úgy érzik, hogy kizárják őket a kulcsfontosságú döntésekből, amelyeket a vezető és csapata egyedül hoz meg – jegyezte meg a hírügynökség.
„Lehet, hogy von der Leyen az Európai Bizottság legbefolyásosabb elnöke, akit az EU valaha ismert. De egyre több hibát látunk a kis, megbízható, de túlterhelt tisztviselői csoportja részéről, valamint egyre növekvő és egyre ellenségesebb ellenállást az EU-országok fővárosaiból” – mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai ügyvezető igazgatója, egykori brit és uniós tisztviselő.
A Bloomberg szerint a múlt hónapban a német CDU párt tagjai egy zártkörű berlini ülésen az Európai Bizottság hatáskörének korlátozását követelték, míg a technológiai vállalatok vezetőinek küldöttsége kijelentette, hogy az nem elég gyorsan oldja meg az üzleti kérdéseket.
A hírügynökség azonban megjegyzi, hogy von der Leyen vezetési stílusának vannak védelmezői is. Szerintük ő új tekintélyt kölcsönzött az Európai Bizottság elnöki posztjának, és megerősítette az EU szerepét a világszíntéren.
Ajánló
Von der Leyen 2019 decemberében vette át az Európai Bizottság elnöki posztját, és 2024-ben újraválasztották. Azon az évben a Politico arról írt, hogy az Európai Bizottság új összetételének bemutatásával von der Leyen gyakorlatilag teljes ellenőrzést szerzett az EU politikája felett: megszabadult minden belső kritikusától, és feloszlatta a befolyásos tárcákat, azokat a „lojalisták” között osztva szét. „Von der Leiennek nem kell megtanítani, hogyan kell játszani a hatalom játékát. Meglátta az európai fővárosokban kialakult vákuumot, és kitöltötte azt” – mondta akkor az egyik uniós diplomata.
