Végrehajtotta első repülését a teljesen újonnan kifejlesztett Tu-160M orosz szuperszonikus hadászati rakétahordozó – közölte szerdán a Rosztyeh állami vállalat sajtószolgálata.
A gép a Rosztyehen belül az Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat (OAK) részeként működő, kazanyi Tupoljev repülőgépgyár repteréről szállt fel. A repülés 600 méteres magasságban történt, és körülbelül 30 percig tartott. A Tupoljev tesztpilótái manővereket hajtottak végre a repülőgép stabilitásának és irányíthatóságát ellenőrzésére. Viktor Minaskin, a gyár főpilótája szerint a gép „nagyszerűen” viselkedett.
Jurij Szljuszar, az OAK vezérigazgatója a szerint a Tu-160M rakétahordozóban a korszerűsített és modernizált rendszerek és berendezések aránya eléri a 80 százalékot. A tisztségviselő a gépet az orosz repülőgépgyártás egyik legnagyobb szabású projektjének nevezte amelynek megvalósítása nemcsak a gyártási létesítmények korszerűsítését tette szükségessé, „hanem egy alapvetően új digitális környezet létrehozását is”. A digitális dokumentáció elkészítésében több repülőgép-tervező iroda is részt vett.
„A mai esemény fő jelentősége az, hogy az új gépet teljesen a semmiből építették újjá” – mondta Szljuszar.
Gyenisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter azt hangoztatta, hogy a Tu-160-as a jövőben új típusú, köztük kísérleti fegyverek hordozójává válhat. A tárcavezető szerint a rakétahordozó teljes gyártási ciklusát visszaállították, de már az M változatban. A repülőgép korszerűsített hajtóműveket, korszerűsített vezérlőrendszereket, navigációs rendszereket és fegyverzetvezérlő rendszereket kapott.
Megújult a kazanyi repülőgépgyár is: 40 százalékban modernizálták az üzemek és a repülési tesztbázis felszereltségét, valamint üzembe helyezték a világ legnagyobb elektronsugaras hegesztő és titán-vákuumlágyító berendezését.
Ajánló
A változtatható szárnygeometriájú, Fehér Hattyúként emlegetett szovjet Tu-160-as (a NATO-kód szerinti nevén Blackjack) repülőgépek modernizált, Tu-160M formájában történő újjáépítésének programjáról 2015-ben döntött Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ennek nyomán teljesen digitalizálták a tervdokumentációját, helyreállították a titántermékek vákuumhegesztési technológiáját, újraindították a repülőgépek repülőgépvázainak gyártását, és új együttműködést alakítottak ki a kohászat, a repülőgépgyártás, a gépgyártás és a műszertechnika területén fejlett ipari vállalkozásokból.
A Tu-160-as szuperszonikus stratégiai bombázó-rakétahordozó a Tu-95MSz-szel együtt az orosz légi- és űrerő nagy hatótávolságú repülőgépflottájának alapját képezi. Nagy távolságra lévő nukleáris és hagyományos célpontok megsemmisítésre tervezték. A Tu-160-as a katonai repülés történetének legnagyobb szuperszonikus repülőgépe.
Noha eredetileg 100 ilyen repülőgép megépítését tervezték, 1981 és 1996 között csak 42 készült el belőle. Az orosz légierő 2018-ban 16 régi típusú modellel rendelkezett, és későbbi közlés szerint legkevesebb tíz Tu-160M beszerzését tervezte.
