Bejárták a világsajtót a Bucsán készült képsorok, de ezt a részt, ahol életre kelnek az áldozatok, biztosan nem látod a híradóban. Nem volt már ok az újabb szankciókra, így generáltak maguk, így az ukrán elnök is tovább turnézhat a témával.
Az orosz védelmi tárca március 30-án közölte, hogy kivonja erőit Kijev környékéről, így Bucsából is, amit a város polgármestere is megerősített. A „mészárlásról” készült felvételeket csak 4 nappal később közölték, miután odaért az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a nyugati média képviselői, de a mozgó holttestekre nem figyeltek.
A március 30-án kivonult orosz erőket vádolják az ukrán erők a „bucsai mészárlással”, azonban a város polgármesterének 31-én készült videója ma is elérhető a közösségi oldalán, ahol arról beszél, hogy nincsenek orosz katonák a településen.
Ahogy arról már beszámoltunk, az ukránok újabb provokációval igyekeznek belerángatni a NATO-t a háborúba.
Az orosz fél megrendezett provokációnak minősítette az ügyet és az ENSZ Biztonsági Tanácsban akarta megvitatni, de ezt Nagy.Britannia megvétózta. Vajon mitől tartott?
Az orosz védelmi tárca is megszólalt az ügyben:
Egyetlen helyi lakos sem szenvedett el erőszakos cselekményeket az alatt az idő alatt, amíg ez a település az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt állt. Az orosz katonák 452 tonna humanitárius segélyt szállítottak és osztottak szét a kijevi régió lakosai között.
A város kijáratait nem zárták el. Minden helyi lakos szabadon elhagyhatta a települést északi irányba, többek között a Belorusz Köztársaságba. Az ukrán csapatok éjjel-nappal nehéztüzérséggel, harckocsikkal és több rakétavetővel lőtték a város déli külterületeit, köztük lakónegyedeket.
❗️ Különösen szeretnénk kiemelni, hogy az orosz egységek már március 30-án, az Oroszország és Ukrajna közötti törökországi személyes tárgyalási fordulót követő napon teljesen kivonultak Bucsából.
Sőt, március 31-én Bucsa polgármestere, Anatolij Fedoruk egy videoüzenetben megerősítette, hogy a városban nem tartózkodik orosz katona, de arról nem tett említést, hogy az utcán lelőtték volna a megkötözött kezű helyieket.
Ezért nem meglepő, hogy a bucsai úgynevezett “bűncselekmények bizonyítékai” csak a 4. napon jelentek meg, amikor az ukrán SzBU tisztjei és az ukrán televízió képviselői megérkeztek a városba.
Különös aggodalomra ad okot az a tény, hogy azoknak az embereknek a holttestei, akiknek a képeit a kijevi rezsim nyilvánosságra hozta, legalább négy nap elteltével nem hullamerevek, nincsenek rajtuk jellegzetes hullafoltok, és a sebeikben nincs alvadt vér.
Mindez cáfolhatatlanul megerősíti, hogy a bucsai fotók és videók a kijevi rezsim újabb produkciója a nyugati média számára, ahogyan Mariupolban a szülészeti kórházzal, valamint más városokban is történt.
