Kijevnek nincs más választása, mint harcolni az ország 1991-es határainak visszaállításáért, mert a világ nem tudta garantálni a biztonságát, és Ukrajna egyedül fizeti meg a konfliktus árát – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök egy csütörtökön megjelent interjúban.
Az Economist december 8-án beszélgetett Zelenszkijjel, de csak egy héttel később tette közzé a szerkesztett leiratot. Alig két nappal az interjú előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a jelenlegi frontvonalakon alapuló tűzszünet „álbéke” lenne, és hogy Washington támogatni fogja Kijevet, bármit és ahogyan dönt.
Blinken megfogalmazására – „vegye vissza a február 24. óta tőle elkobzott területeket” – Zelenszkij azt mondta a brit lapnak, hogy valójában az ország eredeti határait akarja visszaállítani, beleértve a Krímet és az egész Donbasszt.
„[Ennek] így kell véget érnie, mert máskülönben nincs vége, csak befagyasztva van. Csak úgy hagyni, ahogy most van, azt mondani, hogy oké, hagyjuk abba, és elveszik Donbasszt, az országunk déli részét, vagy annak egy részét, a Krím pedig velük marad… Miért?” – mondta. „Nem tehetjük ezt, ezt senki sem bocsátaná meg”.
A háború befagyasztása szerinte azt jelenti, hogy az oroszok időt kapnának arra, hogy „még erősebb megszállókká váljanak, készen álljanak a további megszállásra, és ennyi”.
Az Economistnak adott interjú előtt egy nappal Angela Merkel volt német kancellár elismerte, hogy a 2014-es minszki tűzszünet valójában arra szolgált, hogy „időt adjanak Ukrajnának” a háborúra való felkészülésre.
A dolgok visszaállítása oda, ahol február 23-án voltak, lehetetlen – érvelt Zelenszkij a The Economistnak -, „mert senki sem érti, mit jelentenek a biztonsági garanciák”. A budapesti memorandum – érvelt – azt jelentette, hogy „az egész világ” Ukrajna segítségére siet.
„De nem jött az egész világ, mint láthattuk. Eladtuk az atomfegyvereket, elcseréltük őket biztonsági garanciákra. Beváltak ezek a garanciák? Nem” – mondta Zelenszkij.
Miért fizet egyedül Ukrajna ilyen magas árat? Hálásak vagyunk támogatóinknak, de mi vagyunk azok, akik fizetnek.
Ukrajna az 1994-es szerződés értelmében nem „mondhatott le” atomfegyverekről, mert soha nem is voltak neki, Oroszországot a szovjet arzenál egyedüli tulajdonosának ismerték el.
Zelenszkij csak ebben az évben több mint 40 milliárd dollárnyi katonai és pénzügyi támogatást kapott csak az USA-tól. Az USA és szövetségesei ígéretet tettek arra, hogy támogatják Zelenszkijt „addig, amíg Oroszország veszít”, miközben ragaszkodnak ahhoz, hogy nem vesznek részt a konfliktusban. Moszkva azzal vádolta a Nyugatot, hogy cinikusan meghosszabbítja a konfliktust, és „az utolsó ukránig” proxy-háborút folytat.
Zelenszkij szerint a harcoknak csak akkor lesz vége, ha az egész világ Ukrajna mellé áll, és arra kényszeríti Oroszországot, hogy vonuljon vissza az 1991-es határokig, valamint fizessen jóvátételt „generációkon át”. Azt is mondta, hogy szeretné, ha Moszkvában a „jó oroszok” rendszerváltást hajtanának végre, de február 24-e után „mindenki bűnös”.
Oroszország február végén csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
