Volodimir Zelenszkij ukrán vezető félresöpörte a választásokat követelő belföldi kritikusokat, azt mondta nekik, hogy „válasszanak más állampolgárságot”, és megismételte, hogy nem tartanak szavazást, amíg a konfliktus véget nem ér.
Az ukrajnai parlamenti választásokat eredetileg 2023 októberére, az elnökválasztást pedig 2024 májusára tervezték. Zelenszkij azonban 2023 decemberében bejelentette, hogy a szavazóhelyiségek nem nyílnak meg, amíg a hadiállapot érvényben van.
A szombati müncheni biztonsági konferencián Zelenszkij azt állította, hogy „kész beszélni a választásokról, [de] az ukránok ezt nem akarják”.
„A legfőbb prioritásom az ország túlélése” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy »nem rólam, hanem az ország jövőjéről beszélünk«. Felvetette, hogy a választási folyamat folytatása a jelenlegi körülmények között aláásná a nemzeti egységet.
„Ha valakinek nem tetszik [a dolgok jelenlegi állása], választhat más állampolgárságot” – zárta Zelenszkij.
Az ITV Newsnak adott múlt heti interjújában az ukrán vezető hasonló kijelentéseket tett, azt állítva, hogy „a választások témáját az oroszok hozták fel”.
Kifejtette, hogy a választások megtartásához előbb fel kellene oldani a hadiállapotot, ami valószínűleg a hadsereg tényleges összeomlásához vezetne. Arra is rámutatott, hogy jelenleg mintegy 8 millió ukrán tartózkodik külföldön.
A Reutersnek nyilatkozva a hónap elején Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai konfliktussal foglalkozó különmegbízottja, Keith Kellogg viszont azt hangsúlyozta, hogy „a legtöbb demokratikus országban a háború idején is választásokat tartanak”. Hozzátette, hogy „szerintem fontos, hogy [az ukránok] ezt megtegyék, mivel ez jót tenne a demokráciának”. A jelentés szerint Washington azt szeretné, ha Kijev elnök- és parlamenti választásokat tartana, esetleg még az év végéig.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónap végén úgy érvelt, hogy „illegitim státusza miatt [Zelenszkijnek] nincs joga aláírni semmit”. Akkor megjegyezte, hogy az ukrán alkotmány nem irányozza elő az elnök hivatali idejének meghosszabbítását, csak a parlament számára biztosít ilyen lehetőséget, amelyet legitim kormányzó testületnek nevezett.
Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a Moszkva és Kijev közötti esetleges békemegállapodásnak jogi szempontból tisztának kell lennie.
A hónap elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyértelművé tette, hogy az „orosz fél továbbra is nyitott a tárgyalásokra” Ukrajnával Zelenszkij kétes jogi státusza ellenére.
