Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnap Lex Fridman amerikai podcasterrel készített interjújában ismételten sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Kijev nem rendelkezik olyan nukleáris fegyverekkel, amelyekkel hatékonyan elrettenthetné Moszkvát.
A vasárnap nyilvánosságra hozott háromórás beszélgetés során Fridman azt mondta, „az álma”, hogy az ukrán vezető, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök „összeül egy szobában és békét köt”.
Kérdése, hogy milyen biztonsági garanciák elégíthetik ki Ukrajnát és Oroszországot egyaránt, arra késztette Zelenszkijt, hogy hosszas eszmefuttatásba kezdjen arról, hogy a nyugati „partnerek és biztonsági garanciavállalók” a múltban elárulták Ukrajnát.
„Ukrajnának voltak biztonsági garanciái. A Budapesti Memorandum, a nukleáris fegyverek azok a biztonsági garanciák, amelyekkel Ukrajna rendelkezett. Ukrajnának voltak atomfegyverei. Nem akarom ezt jónak vagy rossznak minősíteni. Ma az a tény, hogy nincsenek, rossz” – jelentette ki Zelenszkij.
A Szovjetunió összeomlása után mintegy 1700 nukleáris robbanófej maradt Ukrajna területén. Bár ez a készlet technikailag Ukrajnát a világ harmadik legnagyobb atomhatalmává tette, maguk a fegyverek mindig is Oroszország operatív ellenőrzése alatt maradtak. A jelenlegi kijevi kormány többször is azt állította, hogy Ukrajna az 1994-es Budapesti Memorandum értelmében lemondott „saját” nukleáris arzenáljáról, cserébe az Oroszországtól, az Egyesült Királyságtól és az Egyesült Államoktól kapott biztonsági garanciákért.
„A Budapesti Memorandum, a nukleáris fegyverek, ez volt a miénk. Ukrajna védelemre használta őket. Ez nem azt jelenti, hogy valaki megtámadott minket. Ez nem jelenti azt, hogy mi is használtuk volna. Megvolt rá a lehetőségünk. Ezek voltak a biztonsági garanciáink” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán vezető a továbbiakban bírálta az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és más atomhatalmakat, amiért figyelmen kívül hagyták Kijev ismételt kéréseit, hogy védjék meg Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
„Le se sz@rták” – mondta Zelenszkij oroszul, annak ellenére, hogy az interjú során aktívan kerülte az orosz nyelvhasználatot. „Oroszország le sem sz@rta, ahogy az összes többi biztonsági garanciavállaló sem… Egyikük le sem sz@rta ezt az országot, ezeket az embereket, ezeket a biztonsági garanciákra stb.”.
Zelenszkij többször vádolta Moszkvát a budapesti memorandum megsértésével, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy országa átadta atomfegyvereit. 2022 elején – mielőtt Oroszország megindította offenzíváját – kijelentette, hogy Kijevnek „minden joga megvan” a döntés visszavonására. Októberben kijelentette, hogy biztonságának szavatolására csak két lehetősége van: csatlakozik a NATO-hoz vagy atomfegyvereket szerez.
Oroszország azzal érvelt, hogy Ukrajnának eleve nem is voltak atomfegyverei, mivel a szovjet eszközök jogilag Moszkvához tartoztak. Orosz tisztviselők azt is többször kijelentették, hogy az 1994-es dokumentumot aláásta a NATO keleti terjeszkedése, amely Moszkva létfontosságú biztonsági érdekeit fenyegette, és hogy Putyin szerint az USA volt az, amely a 2014-es kijevi Majdan puccs szponzorálásával lábbal tiporta azt.
