Az ukrán elnök kijelentette, hogy ha az orosz csapatok nem vonulnak ki Mariupolból, akkor véget érhetnek a tárgyalások Oroszországgal.
„Mariupol olyan lehet, mint tíz Borodjanka, és azt akarom mondani, hogy a katonaságunk, a mieink pusztulása véget vet minden tárgyalásnak” – mondta Zelenszkij az ukrán médiának adott interjújában – írja az Ukrajinszkaja Pravda.
Zelenszkij szerint két dokumentumból állhat az Oroszországgal kötött békeszerződé.
Az ukrán elnök úgy véli, hogy az egyik dokumentumnak az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciákról, a másiknak pedig közvetlenül az Oroszországhoz fűződő viszonyáról kellene szólnia – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
Az ukrán médiának nyilatkozva Zelenszkij kifejtette, hogy Moszkva egyetlen átfogó dokumentumot szeretne, amely minden kérdéssel foglalkozik. Mivel azonban a biztonsági garanciák más országokat is érintenek, az ukrán államfő szerint két dokumentum is megoldás lehet.
„Egy békeszerződés Oroszországgal két különböző dokumentumból állhat. Az egyiknek az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciákra kellene vonatkoznia, a másiknak pedig közvetlenül az Oroszországi Föderációval való kapcsolataira kellene vonatkoznia” – mondta Zelenszkij.
Kifejtette, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó dokumentumot azok az országok írhatnák alá, „amelyek készek ezekre a biztonsági garanciákra”, míg egy másik dokumentum az Ukrajna és Oroszország közötti jövőbeli kapcsolatokról szólhatna.
Zelenszkij azt állította, hogy az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Olaszország és Törökország hajlandóságot mutatott arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának, de végleges válasz egyiküktől sem érkezett. A potenciális garanciavállalók korábbi listáján Németország, Franciaország, Lengyelország és Izrael is szerepelt.
„Moszkva egy olyan megállapodást szeretne, amely minden kérdéssel foglalkozik. Azonban nem mindenki ülne egy asztalhoz Oroszországgal. Számukra az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák az egyik kérdés, az Oroszországgal kötött megállapodások pedig a másik” – mondta Zelenszkij.
A Moszkva és Kijev között március végén Isztambulban folytatott tárgyalásokon elért látszólagos előrelépés ellenére a hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a béketárgyalások „ismét holtpontra jutottak”. Ezt azzal magyarázta, hogy Ukrajna nem volt hajlandó teljesíteni Oroszország egyik legfontosabb kérését: hogy a Krímet orosznak, a Donbassz köztársaságokat pedig függetlennek ismerjék el.
Putyin megjegyzései Szergej Lavrov külügyminiszter bejelentését követték, miszerint Kijev új írásos javaslatokat nyújtott be, amelyek eltérnek a személyes tárgyalásokon felajánlottaktól. Lavrov szerint az új javaslatból kimaradt, hogy a Kijev által kért biztonsági garanciák nem terjednek ki a Krímre.
Kijev a világhatalmak biztonsági garanciáinak megszerzését kulcsfontosságú feltételként nevezte meg a semleges státusz elfogadásához és a NATO-csatlakozási törekvéseinek feladásához.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
Moszkva figyelmeztette a nyugati országokat, hogy ne „pumpálják fel” Ukrajnát fegyverekkel, mondván, hogy ezek a lépések súlyosbítják a konfliktust.
