A nyugati országok azért nem tudtak nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrajnai konfliktus befejezése érdekében, mert nem akarják teljesen megszakítani a kapcsolatokat Moszkvával – állította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A New York Timesnak adott keddi interjújában Zelenszkij szemrehányást tett a Nyugatnak, amiért szerinte félnek az Oroszországgal való eszkalációtól. Ez áll a nyugatiak vonakodásának hátterében, hogy zöld utat adjanak az ukrán csapásoknak mélyen Oroszország belsejében, külföldi gyártású fegyverekkel – mondta az elnök.
„Ez olyan, mint a szankciók. Az Oroszországgal való gazdasági eszkaláció kockázatáról beszélnek. Ez azt mutatja, hogy partnereink elvileg félnek az Oroszországi Föderációval való kapcsolatok teljes megszakításától” – panaszkodott Zelenszkij.
A továbbiakban elmondta, hogy miközben a Nyugat elérte néhány külföldi cég kivonulását Oroszországból és befagyasztotta a Moszkva fennhatósága alá tartozó szuverén vagyonokat, a határozottabb intézkedésektől tartózkodott.
„Nem utalják át ezt a pénzt Ukrajnának. Miért? Mert ez az Oroszországi Föderációval való gazdasági kapcsolatok teljes megszakadását jelentené”.
Ugyanez vonatkozik az oroszországi nyugati diplomáciai képviseletek bezárására és a moszkvai diplomaták hazaküldésére is – érvelt az elnök. „Ezért nem mondhatjuk, hogy szankciókkal diplomáciai vagy gazdasági nyomást gyakoroltunk Oroszországra… Az elszigetelés nem történt meg”.
Hasonló kérdések merülnek fel a nyugati fegyverek használatával kapcsolatban is, állította Zelenszkij, kérdezve: „Miért nem lehet Ukrajnának megadni a lehetőséget, hogy használhassa őket? Azt fogják mondani, hogy ez eszkaláció… Mindenki kissé nyitva tartja az ajtót Oroszországgal szemben”.
Zelenszkij már korábban is kritizálta a Nyugatot, amiért az nem tudja visszaszorítani Oroszországot a globális színtéren, és tavaly novemberben azt mondta, hogy Moszkva nem fog kivonulni az Ukrajna által követelt területekről, hacsak az USA és Kína nem gyakorol rá megfelelő nyomást.
Ajánló
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter februárban azt mondta, hogy minden nyugati kísérlet arra, hogy Oroszországot páriává tegyék, kudarcot vallott, de elismerte, hogy a Moszkva partnereire gyakorolt nyomás csak fokozódni fog. Azt is megfogadta, hogy Oroszország továbbra is együttműködik a globális dél és kelet országaival, amelyek – mint mondta – igyekeznek megvédeni a politikai irányvonaluk meghatározásához való jogukat.
A hónap elején Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínába utazott, hogy találkozzon Hszi Csin-ping elnökkel, és a két hatalom közötti, különösen az energiaszektorban fellendülő gazdasági kapcsolatokról számolt be. Putyin elmondta, hogy az orosz-kínai tranzakciók 90%-át nemzeti valutában bonyolítják le, a kereskedelmi forgalom pedig elérte a rekordot jelentő 240 milliárd dollárt.
