Az ukrán elnöki hivatal szóvivői irodája tudatta: telefonbeszélgetésre került sor Vlagyimir Zelenszkij ukrán és Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök között. Ennek során az ukrán vezető kérte, hogy adják ki Kijevnek a belorusz titkosszolgálatok által korábban őrizetbe vett oroszokat.
„Remélem, hogy mindazokat, akik Ukrajna területén elkövetett terrorcselekményekkel gyanúsíthatók, kiadják nekünk, hogy az érvényben lévő nemzetközi jogi okmányokkal összhangban büntetőjogi felelősségre vonhassuk” – közölte Zelenszkij.
Ezzel egyidejűleg a belorusz BELTA hírügynökség azt közölte, hogy az oroszok kiadatásának a témáját az ukrán vezető vetette föl. Aki szerint közülük egyesek állítólag résztvevői a Donbasszban zajló konfliktusnak. (1) Lukasenkó, a maga részéről azt felelte, hogy ebben a kérdésben Minszk együtt fog működni mind Ukrajnával, mind pedig az Orosz Föderációval.
Előző nap az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova kommentárt fűzött Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök beszédéhez, (2) aminek során a politikus hangsúlyozta: Moszkva mindig is Minszk legközelebbi szövetségese marad.
Az orosz diplomata hangsúlyozta: a két nép közötti barátság „a történelmi közelség és napjaink pragmatikus együttműködésének szilárd alapjaira épül”.
Lukasenkó hozzájárult ahhoz, hogy a letartóztatott oroszokat kiadják Ukrajnának
Alekszandr Lukasenkó elnök engedélyt adott a belorusz főügyészségnek, hogy kiadja az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak az alaptalanul őrizetbe vett oroszokat. Őket Minszk azzal vádolja, hogy az elnökválasztás idejére (3) zavargásokat készítettek elő. Ezt Dmitrij Gordon ukrán újságíró közölte, aki interjút készített a belorusz elnökkel.
„Az elnök elmondta: Zelenszkij kérte tőle, hogy adják ki Ukrajnának azokat, akik részt vettek a Donbasszban Ukrajna – s így az ukránok – elleni harcban. Ő erre azt válaszolta: a főügyészség, illetve Belorusszia más rendvédelmi szervek – amelyek a belorusz törvényekkel összhangban minden szükségest megtesznek annak érdekében, hogy a vétkeseket kiadják Oroszországnak és Ukrajnának – ehhez megkapják a zöld utat” – tárta föl Gordon.
Az újságíró elmondta: az interjú „nem várt módon nagy visszhangra számítható, merész és érdekes volt”. Lukasenkó „egy egész sor szenzációs ténnyel szolgált”.
Mint emlékezetes, Dmitrij Gordon híres ukrán újságíró ma interjút készített Alekszandr Lukasenkó belorusz elnökkel. Belorusszia vezetője beszámolt róla, milyen módon küzdöttek a koronavírus járvány ellen, őszintén válaszolt a személyes jellegű, így a családon belüli kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre, és megosztotta vendégével gyermekkori emlékeit.
A világháló ukrán felhasználói vegyesen viszonyultak magához az interjú készítésének a tényéhez. Egyesek megint „árulással” vádolták Gordont. Korábban az internet-felhasználók azért fenekedtek az ukrán újságíró ellen, amiért az interjút készített Igor Sztrelkovval (4) és Natalja Poklonszkajával (5). A kommentelők szerint Gordon „gyanúsan könnyen kapott engedélyt az interjúra Lukasenkó hivatalától, miközben más külföldi újságíróknak nagyon sokáig kell várni a sorukra”. E kommentelők azt feltételezték, hogy Gordonnak ebben segítségére voltak az SZBU-val való összeköttetései, illetve magának Lukasenkónak az a kívánsága, hogy Moszkva orra alá borsot törhessen azon jelzéseivel, miszerint kész Kijevvel barátkozni.
Putyin és Lukasenka megvitatta a 33 orosz állampolgár letartóztatása nyomán kialakult helyzetet
Telefonon vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a 33 orosz állampolgár Minszk környékén történt letartóztatása nyomán kialakult helyzetet – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
A moszkvai tájékoztatás szerint az eszmecsere során „kifejezésre jutott az a meggyőződés”, miszerint a helyzetet „a két ország együttműködését jellemző kölcsönös megértés szellemében” fogják rendezni.
Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország érdekelt a fehéroroszországi belpolitikai stabilitás fenntartásában és abban, hogy nyugodt körülmények között rendezzék meg az ottani elnökválasztást. A közlemény szerint a két vezető megvitatta a kétoldalú testvéri kapcsolatok továbbfejlesztésének aktuális kérdéseit.
A fehérorosz államfő sajtószolgálata szerint a két vezető megállapodott a történteknek a lehető legkomolyabb módon való kivizsgálásában, a tények tanulmányozásában, a valódi okok és felelősök megállapításában. Minszk szerint a megbeszélésen jelentős hangsúlyt kapott a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztése.
A két elnök először eszélt egymással azt követően, hogy június végén közösen avatott fel a második világháború rzsevszki csatározásaiban elesett szovjet katonák tiszteletére emelt emlékművet az oroszországi Tver megyében. A Minszk által előbb zsoldosoknak, majd katonáknak nevezett oroszok elfogásának ügye és az a tény, hogy Lukasenka a nyilvánosság elé vitte a konfliktus tárgyalását, erősen lehűtötte Minszk és Moszkva viszonyát.
Az ukrán titkosszolgálatok „provokálhatták ki”
Az orosz médiában pénteken olyan, az orosz állambiztonságra hivatkozó értesülések jelentek meg, amelyek szerint az incidenst az ukrán titkosszolgálatok „provokálhatták ki” azzal a céllal, hogy konfliktust szítsanak Moszkva és Minszk között. Az elsőként a Komszomolszkaja Pravda című napilapban megjelent, majd az orosz állami média által induló hírként tálalt verzió szerint az elfogott férfiakat líbiai olajobjektumok őrzésére kezdték el toborozni egy Mar elnevezésű, már 2018-ban megszűnt katonai magáncég nevében, a munkaközvetítő külön feltűntetve a feltételek között, hogy a harci tapasztalat, különösen a Donyec-medencében szerzett, előnyt jelent.
Később az úticél Venezuelára változott, ahová a jelentkezők a Minszk-Isztambul-Havanna-Caracas útvonalon jutottak volna el. A repülőjegyeket, mint azt a Turkish Airlines moszkvai irodája igazolta, július 13-án Kijevben készpénzért vette meg egy, az ukrán fővárosban bejegyzett utazási iroda. Mire az összesen 180 fős kontingens első, 33 fős csoportja Minszkbe ért, ahol július 25-re szóló jegyeiket Kijevből július 30-ra foglaltatták át. Erről a csoport tagjainak, akiket július 29-re virradóra vettek őrizetbe, a narratíva szerint nem volt tudomása
A Komszomolszkaja Pravda úgy értesült. hogy a négy átutazó csoportnak a tervek szerint július 24-én és 26-án, illetve augusztus 4-én és 6-án kellett Minszkbe érkeznie. Egy ötödik csoport tengeren kelt volna útra Venezuelába.
A Minszken átutazó biztonsági emberek listáját előre leadták a fehérorosz biztonsági szolgálatoknak. A Rosszija 24 hírtelevízió ezzel hozta összefüggésbe, hogy Lukasenka már egy július 24-i rendezvényen arról beszélt, hogy zavargásokat provokáló zsoldosok érkeznek Fehéroroszországba.
A fehérorosz elnök egyébként egy ukrán újságírónak kamerák előtt adott, csütörtökön nyilvánosságra interjújában azt mondta, hogy az ukrán biztonsági szervektől Minszk kapott olyan jelzést, hogy ukrán területről egy orosz diverzánscsoportot dobtak Fehéroroszországba. Ezt azonban, saját állítása szerint „nem hitte el”, mert a helyi biztonsági erőknek meg kellett volna találniuk a behatolókat.
A szövevényes történet szerint a toborzást egy szíriai fiktív telefonszámról Szergej Petrovics néven bemutatkozó személy kezdte el, akinek később halálhírét keltették. Biztonsági embereket a Rosznyefty objektumai számára kerestek, amitől az orosz olajvállalat pénteken közleményben elhatárolódott. A munkaközvetítő oldal hamisnak bizonyult és már nem hozzáférhető. Az elfogott csoport szállását Minszkben egy Larisza Szamarina álnevet használó nő foglalta le, aki a Rosznyefty isztambuli – nem létező – munkatársának adta ki magát. A csoportok megszervezéséért a Wagner katonai magánszervezet egy Sámán fedőnevet használó orosz harcosa, Artyom Miljajev számra 14 ezer dollárt fizettek ki, bankautomata segítségével elvégzett átutalással.
Az ügyet a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálja.
