Donald Trump megválasztott amerikai elnök rövid találkozót folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Párizsban. A háromoldalú megbeszélések után nem adtak ki közös nyilatkozatot, de Zelenszkij „jónak és eredményesnek” üdvözölte a beszélgetést.
Trump szombaton érkezett Párizsba, hogy részt vegyen a 2019-es tűzvészben nagymértékben megrongálódott Notre-Dame-székesegyház újranyitásán. Az út Trump első külföldi látogatása volt azóta, hogy a múlt havi elnökválasztáson legyőzte Kamala Harrist, de ennek ellenére 40 perces késéssel érkezett meg az Elysée-palotába – jelentette a francia média.
Trump és Macron a palota előtt melegen ölelték meg egymást, és a palotában újságíróknak nyilatkozva Macron azt mondta, hogy „nagy megtiszteltetés” a leendő amerikai elnököt fogadni. Trump viszonozta a bókot, majd kijelentette, hogy „úgy tűnik, a világ most egy kicsit megőrül”.
Zelenszkij, akinek eredetileg négyszemközti megbeszélést kellett volna tartania Macronnal, közel egy órával később érkezett, mielőtt a BFMTV szerint a hárman nagyjából 35 percig tárgyalhattak volna. A háromas ezt követően nem beszélt a sajtóval, és külön-külön távoztak a Notre Dame-ba, miután pózoltak a fotósoknak.
Az X-en közzétett bejegyzésében Macron azt írta, hogy a találkozó középpontjában a „közös fellépés a béke és a biztonság érdekében” állt. Zelenszkij, szintén az X-en közzétett bejegyzésében „jónak és eredményesnek” nevezte a megbeszéléseket.
United States, Ukraine, and France. Together on this historic day. Gathered for Notre-Dame. Let us continue our joint efforts for peace and security. pic.twitter.com/hEYGEklihT
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) December 7, 2024
„Trump elnök, mint mindig, most is határozott. Köszönöm neki” – írta Zelenszkij. „Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború a lehető leghamarabb és igazságos módon érjen véget” – folytatta. „Beszéltünk a népünkről, a helyszíni helyzetről és az igazságos békéről”.
„Megállapodtunk abban, hogy továbbra is együtt dolgozunk és tartjuk a kapcsolatot. A béke az erőn keresztül lehetséges” – zárta mondandóját, egy Trump által rendszeresen alkalmazott, külpolitikájának leírására szolgáló jelszót használva.
Trump a kampánya során többször megígérte, hogy hivatalba lépését követően „24 órán belül” véget vet az ukrajnai konfliktusnak, anélkül, hogy konkrétumokat mondott volna arról, hogyan érné ezt el azon túl, hogy tárgyalásokra ösztökéli Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A közelmúltban megjelent médiajelentések szerint a konfliktus „befagyasztását” tervezi a jelenlegi érintkezési vonal mentén, az amerikai segélyek csökkentésével fenyegetve Zelenszkijt tárgyalásokra kényszeríteni, és a Kijevnek nyújtott segélyek növelésével fenyegetve Putyint tárgyalásokra kényszeríteni.
Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy tízpontos „békeformulája” az egyetlen járható út az általa „igazságos békéhez” Oroszországgal. A Kreml azonban „téveszmének” minősítette ezt a dokumentumot, amely azt követeli, hogy Oroszország állítsa vissza Ukrajna 1991-es határait, fizessen jóvátételt, és adja át saját tisztviselőit a háborús bűnökkel foglalkozó bíróságoknak.
Moszkva fenntartja, hogy bármilyen rendezésnek azzal kell kezdődnie, hogy Ukrajna beszünteti a katonai műveleteket, és elismeri azt a „területi valóságot”, hogy soha nem fogja visszaszerezni az ellenőrzést az oroszországi Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régiók, valamint a Krím felett. Emellett a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy katonai műveletének céljait – amelyek között szerepel az ukrán semlegesség, a demilitarizáció és a nácimentesítés – el fogja érni.
