Az ukrajnai háborús cselekmények 2034-ig vagy még tovább is elhúzódhatnak, ha Kijev nem változtat stratégiáján – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna nagy-britanniai nagykövete és az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnoka az LB.ua című lapnak adott interjújában, amelyből az RBK idézett.
„Ha csak a tűzszünetet próbáljuk elérni, anélkül, hogy kialakítanánk a jövőbeli védelmünket, akkor a háború még jó ideig folytatódni fog… Isten adjon, hogy 2034-ben véget érjen” – mondta Zaluzsnij.
Kijev 2025-re számít a harcok befejezésére – mondta januárban az akkori miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter, jelenleg miniszterelnök, Julia Szviridenko. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nem zárta ki, hogy a konfliktus legkésőbb 2025-ben véget érhet.
Júniusban a The Washington Post írta, hogy Ukrajna gazdasági előrejelzések alapján 2025 közepére számított a tűzszünetre, de felülvizsgálta várakozásait. Kijev arra koncentrált, hogy gazdaságát „vízen tartsa” – írta a lap.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azt jósolta, hogy a konfliktus 2025 utolsó hónapjaiban véget érhet. Az IMF tavasszal 0,5 százalékponttal rontotta az ukrán gazdaság 2025-ös növekedési előrejelzését, 2026-ra pedig 0,8 százalékponttal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy Moszkva szeretné lezárni a konfliktust. Az idei év „első számú feladatának” az Ukrajnában kitűzött célok elérését nevezte. Putyin szerint a megbékélés Ukrajnával elkerülhetetlen és „csak idő kérdése”, de hangsúlyozta, hogy Moszkva a konfliktust a számára megfelelő eredménnyel szeretné lezárni.
„Ez az eredmény a válságot kiváltó okok megszüntetése, a hosszú távú, tartós béke feltételeinek megteremtése, az orosz állam biztonságának garantálása, valamint az érdekeink biztosítása azoknak az embereknek, akikről mindig beszélünk: azoknak, akik az orosz nyelvet anyanyelvüknek tartják, és Oroszországot hazájuknak tekintik” – jelentette ki Putyin idén májusban.
A közvetlen tárgyalások Moszkva és Kijev között idén májusban folytatódtak, eddig három forduló zajlott le: május 16-án, június 2-án és július 23-án. Az elsőn a felek megállapodtak a foglyok „1000-1000” arányú cseréjéről, a másodikon pedig a meghalt katonák holttesteinek visszaszállításáról, valamint memorandumokat cseréltek arról, hogy hogyan képzelik el a békés rendezést.
A harmadik fordulóban a moszkvai és kijevi képviselők megvitatták a memorandumokat. A orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij kijelentette, hogy a dokumentumokhoz ellentétes álláspontot képviselnek.
Az orosz fél javasolta, hogy vizsgálják meg a 24–48 órás rövid fegyverszünetek lehetőségét a sebesültek és az elhunytak holttesteinek elszállítására, Kijev pedig azt javasolta Moszkvának, hogy augusztus végéig tartsák meg Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin elnökök találkozóját, amelyen részt venne Recep Tayyip Erdoğan török és Donald Trump amerikai elnök is. Medinszkij szerint egy ilyen találkozó csak azért lehetne lehetséges, hogy „pontot tegyenek az ügyre”, és ne a megállapodásról tárgyaljanak a végtelenségig. A Kremlben kijelentették, hogy nem vártak áttörést a harmadik tárgyalási fordulótól.
