Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok úgy döntött, hogy nem vesz részt a NATO szerdai magas rangú brüsszeli ülésén.
Rob Bauer, a blokk katonai bizottságának elnöke a NATO védelmi vezetőinek találkozóját megnyitó beszédében utalt a tábornok távolmaradására. Elmondta, hogy kedden levelet kapott „barátjától”, Zaluzsnyijtól, amelyben kifejtette, hogy „lehetetlen” számára, hogy akár személyesen, akár videokapcsolaton keresztül részt vegyen.
Zaluzsnyij döntésének oka az Ukrajna és Oroszország között zajló konfliktus „bonyolult műveleti helyzete” volt – magyarázta a NATO-tisztviselő.
Ukrajna hónapok óta nagyszabású ellentámadást tervez az orosz erők ellen, de késlelteti a hadművelet megindítását, mivel a kijevi tisztviselők a rossz időjárásra, a lőszerhiányra és a Nyugat vonakodására panaszkodtak a harci repülőgépek szállítására.
A Politico néhány héttel ezelőtti jelentése azt állította, hogy Ukrajna fő támogatója, az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy az ukrán támadás hatása elmaradhat a várakozásoktól.
Az ukrajnai konfliktusról szólva Bauer megjegyezte, hogy
az már „a 15. hónapnál tart”, és az ukrán hadsereg „óriási ellenállóképességét és taktikai zsenialitását méltatta, amelyet a világ 50 országa támogat”.
Oroszország soha nem szabott határidőt az ukrajnai katonai műveletre, mondván, hogy addig folytatja, amíg minden tervezett célját el nem éri.
A találkozó, amelyet Zaluzsnyij kihagyott, a NATO regionális terveire és arra összpontosított, hogy miként „védjük meg szövetségünk kulcsfontosságú és fontos helyeit a két fenyegetés ellen… amely Oroszország és a terrorista csoportok” – mondta Bauer. E tervek teljesítéséhez „több csapatra és magas fokú készenlétre van szükség a szövetségben” – tette hozzá.
Oroszország évek óta figyelmeztet, hogy „vörös vonalnak” tekinti a NATO határai felé történő keleti terjeszkedését. Kijev NATO-csatlakozási törekvéseit Moszkva a fő okok között emelte ki, amiért több mint egy évvel ezelőtt Ukrajnába küldte erőit.
Az orosz fél az ukrajnai válságot a NATO által ellene vívott „proxy-háborúnak” is nevezte. Moszkva szerint az Egyesült Államok és az EU országai által Kijevnek nyújtott segítség – beleértve a fegyver- és lőszerellátást, az ukrán csapatok kiképzését és a hírszerzési információk megosztását – ezeket az országokat de facto a konfliktus részesévé tette.
