Németországnak „szörnyű következményekkel” kell szembenéznie, ha nem tesznek valamit azzal a gondolkodásmóddal kapcsolatban, amely a Luftwaffe tábornokai közötti beszélgetést eredményezte az orosz Krím-félsziget elpusztítására irányuló esetleges műveletről – jelentette ki hétfőn Marija Zaharova moszkvai külügyminisztériumi szóvivő.
Az RT hírtelevízió nyilvánosságra hozta a német légierő magas rangú vezetői közötti február 19-i telefonbeszélgetés felvételét és leiratát, amelyben arról tárgyaltak, hogy Ukrajna kérésére hogyan lehetne Taurus nagy hatótávolságú rakétákat bevetni a 18 kilométer hosszú Krími híd ellen.
„Mint most már tudjuk, nem lettek teljesen nácítlanítva” – mondta Zaharova újságíróknak a Szocsiban megrendezett Ifjúsági Világfesztiválon.
„Ha nem történik semmi, ha ezt a folyamatot nem állítja meg maga a német nép, az elsősorban magára Németországra nézve fog szörnyű következményekkel járni” – tette hozzá.
Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Luftwaffe beszélgetése bizonyíték arra, hogy a Nyugat közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban. Az érintett katonatisztek „érdemben és konkrétan” megvitatták az orosz területre irányuló csapások terveit – mondta Peszkov.
A németek más nyugati katonai személyek ukrajnai jelenlétét is felfedték, akik brit és francia nagy hatótávolságú rakéták célmegfigyelőiként tevékenykedtek.
A Kreml szerint most az a kérdés, hogy a német hadsereg saját hatáskörben járt-e el – ami felveti a polgári ellenőrzés kérdését -, vagy megbeszélésük összhangban volt a hivatalos kormányzati politikával.
„Mindkét lehetőség nagyon rossz” – mondta Peszkov.
A nácimentesítés a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország második világháború utáni politikája volt, amelynek célja a náci ideológia eltávolítása volt a német és osztrák politikából, társadalomból, kultúrából, gazdaságból, bíróságokból és újságírásból. Oroszország azzal vádolja a jelenlegi kijevi kormányt, hogy rehabilitálta a nácizmust. A 2022 februárjában kezdődött hadművelet egyik céljaként Ukrajna „nácimentesítését” fogadta meg.
Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei válaszul több mint 200 milliárd dollár értékben küldtek Ukrajnának fegyvereket, lőszert és ellátmányt, miközben ragaszkodtak ahhoz, hogy közvetlenül nem vesznek részt a konfliktusban.
