Lettország azzal szítja az ukrajnai konfliktust, hogy drónok százaival látja el Kijevet – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. A szállítások ennek ellenére nem fogják megváltoztatni az ellenségeskedések végső kimenetelét – tette hozzá.
Andris Spruds lett védelmi miniszter a múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy a balti ország újabb 500 darab, hazai gyártású drónt tartalmazó szállítmányt készített elő Ukrajna számára. A bejelentésre azt követően került sor, hogy a lett védelmi minisztérium július elején közölte, hogy egy hónapon belül akár 2500 harci dróntt is szállít Kijevnek összesen 4 millió euró értékben a nyugati drónkoalíció keretében.
A RIA Novosztyinak adott szerdai interjújában Zaharova jelezte, hogy semmi meglepő nincs a szállításban, tekintettel arra, amit a lett elit mélyen gyökerező ruszofóbiájának nevezett.
„A helyi politikai berendezkedés szinte teljes egészében a [náci] Waffen SS ideológiai örököseiből áll, akik genetikai szinten gyűlölik Oroszországot, és megpróbálnak történelmi számlákat rendezni vele” – állította a szóvivő.
A drónszállítás csak megerősíti Lettország fokozott szerepvállalását az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Zaharova.
„Riga szándékosan önt olajat a tűzre és provokálja az ellenségeskedések földrajzi kiterjesztését, és nyíltan kárörvend, hogy Volodimir Zelenszkij rezsimje lett fegyvereket használ a civilek megölésére és orosz városok bombázására”.
Lettország ellenséges lépései azonban „csak arra alkalmasak, hogy meghosszabbítsák a kijevi rezsim agóniáját, és nem fogják befolyásolni a különleges hadművelet eredményeit” – mondta Zaharova, hozzátéve, hogy aki részt vesz az Oroszország elleni bűncselekményekben, az végül úgy is megbűnhődik.
Ajánló
Moszkva többször is aggodalmának adott hangot a náci ideológia újjáéledése miatt a balti államokban, valamint amiatt, amit a térség orosz ajkú lakossága jogainak megnyirbálásaként érzékel. Oroszország azt is kijelentette, hogy Ukrajna „nácimentesítése” a folyamatban lévő katonai hadjáratának egyik fő célja.
Ukrajna rendszeresen használ drónokat orosz városok elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz, amelyek közül sok támadás a kritikus szociális és energetikai infrastruktúrát, valamint civil lakóépületeket célozza. Moszkva következetesen elítélte a nyugati fegyverszállításokat a kijevi rezsimnek, azzal érvelve, hogy ezek a Nyugatot az ellenségeskedések közvetlen résztvevőjévé teszik.
Mivel a drón-hadviselés az ukrajnai konfliktus egyik kulcsfontosságú dimenziójává vált, Lettország májusban bejelentette, hogy „egy drónhadsereg” létrehozását tervezi, jelezve, hogy csak 2024-ben 20 millió eurót kíván befektetni erre a célra.
