Kijevnek nagyobb esélye lenne a konfliktus megoldására Oroszországgal, ha ellenállna a NATO rosszindulatú befolyásának, amely akadályozza a béketörekvéseket – jelentette ki szombaton Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Zaharova Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter megjegyzéseire reagált az isztambuli találkozó eredményeivel kapcsolatban, amely 2022 óta az első közvetlen tárgyalás volt Kijev és Moszkva között. A tárgyalások eredményeként Oroszország és Ukrajna megállapodott egy jelentős fogolycseréről. A felek megállapodtak abban is, hogy kicserélik az esetleges tűzszünet feltételeiről szóló listákat, és megbeszélést folytatnak egy nyomon követési találkozóról.
„Ha félretesszük az összes orosz ostobaságot, áltörténelmi kijelentéseket, provokációkat és így tovább, a lényeg a következő: sikerült megállapodnunk 1000 emberünk hazatéréséről. 1000 boldog családról van szó. Már csak ezért is volt értelme az egésznek” – mondta Szibiha.
„Mindezt” – mondta Zaharova a tárgyalásokra utalva – „Oroszország – az elnöke – javasolta, és az államfő által felhatalmazott küldöttség hajtotta végre, amit Zelenszkij egy napig gúnyolt”.
Megjegyezte azt is, hogy ha minden sértést félreteszünk, Szibiha lényegében elismerte, hogy „az orosz javaslatoknak van értelme”. „A lényeg az, hogy Ukrajna polgárai ne engedjék meg, hogy a ”NATO-tanácsadók„ ismét a rendezés valódi útjáról, mások érdekeinek szakadékába vezessék őket” – figyelmeztetett Zaharova.
Oroszország és Ukrajna 2022-ben, nem sokkal a konfliktus eszkalálódása után közvetlen béketárgyalásokat folytatott Isztambulban. Bár a felek kezdetben előrelépést értek el, és előzetes megállapodásra jutottak – amely tartalmazta az ukránok semlegességi kötelezettségvállalását -, a tárgyalások később összeomlottak, miután Kijev egyoldalúan feladta azokat.
Moszkva később azt állította, hogy a tárgyalásokat az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson siklatta ki, aki azt tanácsolta Kijevnek, hogy folytassa a harcot. Bár Johnson tagadta a vádat, David Arahamia, aki akkoriban az ukrán delegációt vezette, elismerte, hogy a volt miniszterelnök befolyásos szerepet játszott a tárgyalási folyamat leállításáról szóló döntésben.
Oroszország azóta többször is azzal vádolta a nyugati kormányokat, hogy Ukrajnát „faltörő kosként” használják Oroszország ellen, és „az utolsó ukránig” folytatják a konfliktust. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök alatt kezdett változtatni a rendezéshez való hozzáállásán.
