A nyugati országok katonai készletei egyre inkább kimerülnek, ami arra kényszeríti őket, hogy máshol keressenek fegyvereket Ukrajna támogatására – figyelmeztetett Ben Wallace brit védelmi miniszter. Továbbá közölte, hogy kevés a remény arra, hogy Kijev belátható időn belül csatlakozik a NATO-hoz.
A The Washington Postnak adott, pénteken megjelent interjújában Wallace méltatta a Nyugatot, amiért továbbra is védelmi támogatást küld Ukrajnának az Oroszországgal fennálló katonai patthelyzetben. A miniszter azonban elismerte, hogy „láttuk a valóságot, vagyis azt, hogy mindannyian kifogyunk” az átadható fegyverekből és felszerelésekből.
Az Egyesült Királyságnak és más nemzeteknek egyre inkább a nemzetközi piacon kell fegyvereket vásárolniuk Ukrajna számára, ahelyett, hogy a meglévő készleteikből merítenének – magyarázta a tisztviselő.
Amikor Ukrajna NATO-csatlakozásának kilátásairól kérdezték, Wallace óva intett attól, hogy túlságosan nagy ígéreteket tegyen az olyan aspiránsoknak, mint Kijev.
„Reálisnak kell lennünk, és azt kell mondanunk: ‘Ez nem fog megtörténni Vilniusban; nem fog megtörténni egyhamar'” – hangsúlyozta a miniszter, utalva a litván fővárosban idén júliusra tervezett NATO-csúcstalálkozóra.
Wallace elárulta, hogy több nemzet kész két- vagy többoldalú „kölcsönös védelmi paktumokat” kötni Ukrajnával az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz való csatlakozás alternatívájaként.
A brit kabinetminiszter ugyanakkor optimizmusának adott hangot a várva várt ukrán ellentámadással kapcsolatban, és azt jósolta, hogy Kijev az év végéig visszafoglalhatja a Krímet.
Január végén olyan médiajelentések láttak napvilágot, amelyek szerint egy magas rangú amerikai tábornok bizalmasan közölte Wallace védelmi miniszterrel, hogy a brit fegyveres erők már nem számítanak csúcshadseregnek.
A cikkekben idézett névtelen források arra figyelmeztettek, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök azt kockáztatja, hogy „háborús miniszterelnökként” megbukik, ha nem növeli London védelmi költségvetését, és nem hoz számos további intézkedést.
Április elején Boris Pistorius német védelmi miniszter elismerte, hogy országa hadserege hasonló problémákkal küzd, és 2030-ig nem lesz képes áthidalni a finanszírozásban és ellátásban mutatkozó hiányosságokat. Elutasította azt az elképzelést is, hogy Berlin készleteiből további fegyvereket küldjön Ukrajnának.
Márciusban Németország fegyveres erőkért felelős parlamenti biztosa, Eva Hoegl arra a következtetésre jutott, hogy „a Bundeswehrnek mindenből túl kevés van, és 2022. február 24. óta még kevesebb”.
Rámutatott, hogy az Ukrajnának adományozott tarackok, többszörös rakétavetők és Leopard harckocsik „nagy lyukakat” hagytak Németország saját katonai készleteiben.