Szerbia nem fog külföldi katonai támaszpontokat fogadni, ehelyett semlegessége fenntartása mellett dönt – erősítette meg Aleksandar Vučić elnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország a közelmúltban felajánlotta, hogy katonai támaszpontot létesít Szerbiában, Vučić azt mondta, hogy ellenzi az ötletet.
„Szerbiának nincs szüksége senkinek a katonai támaszpontjára” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy országa meg fogja őrizni semlegességét, valamint az Oroszországhoz és Kínához, illetve az Egyesült Államokhoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatait.
„Szerbia meg akarja őrizni a békét. Meg akarjuk védeni a lakosságunkat, az országunkat és az égboltunkat, és így fogunk cselekedni a jövőben is” – mondta.
A múlt héten több szerbiai lap is arról számolt be, hogy Alekszandr Botszan-Harcsenko orosz nagykövet felvetette egy szerbiai orosz katonai bázis létrehozásának ötletét. A tudósítás azonban arra a félreértelmezett megjegyzésére alapult, miszerint „az orosz katonai támaszpontok felállítása itt Szerbia szuverén döntése lenne”, ami a NATO retorikájára utaló hipotetikus kijelentés volt. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma humanitárius központot működtet a szerbiai Nis városában.
Vučić csütörtökön találkozik Albin Kurti koszovói vezetővel. Nem számít arra, hogy könnyű lesz az EU közvetítésével zajló párbeszéd folytatása a szakadár tartománnyal, szerdán újságíróknak azt mondta, hogy a két fél „szinte semmiben sem ért egyet”. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy Belgrád mindenekelőtt „az eszkaláció vagy a konfliktus bármilyen lehetőségét el akarja kerülni”.
Az elnök elismerte, hogy Szerbia „vesztes-vesztes helyzetben” van, de arra kérte Stoltenberget, hogy legalább a szerbek méltóságát tartsa tiszteletben, tekintettel a NATO és az ország véres múltjára.
„Kérem, ne várják el a szerbektől, hogy élvezzék és mondják, hogy nagyon jól érzik magukat” – mondta Vučić, figyelmeztetve, hogy a szerbek nem biztos, hogy mindig ilyen kompromisszumkészek. „Észak-Koszovóban van egy új generációs fiatalember, aki nem fogja ezt tovább tűrni” – mondta, utalva a NATO által támogatott albán nemzetiségűek nyomására.
Vučić elutasította azt a gondolatot, hogy Belgrád Koszovó „lerohanására” készülne, és megjegyezte, hogy „180 napja hallunk arról, hogy Szerbiának lehetősége van, és Szerbia meg akarja támadni akár egyes entitásokat, akár a régió egyes országait, és ez öt hónappal ezelőtt, négy hónappal ezelőtt, három hónappal ezelőtt, most már két hónappal ezelőtt is meg fog történni, és ez eddig nem történt meg, ami azt jelenti, hogy valójában hazudtak erről”.
Rámutatva, hogy Nyugaton senki sem szólalt fel ezek a Szerbiáról szóló hamis narratívák ellen, és senki sem kért bocsánatot a felelősök közül, Vučić azt mondta, hogy ezek „valódi érvek” hiányában politikai fegyvert jelentenek.
Racionális megközelítésre, beszélgetésekre, kompromisszumos megoldásra van szükség, nem pedig arra, hogy valaki új megoldást akar találni, amelyben valaki zsarolhatja Szerbiát, vagy megparancsolhatja Szerbiának, hogyan viselkedjen.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatót arra használta fel, hogy megismételje figyelmeztetését, miszerint a szövetség kész beavatkozni Koszovóban, ha a térség „stabilitása” bármilyen módon veszélybe kerülne. A NATO 1999-ben, az akkori Jugoszlávia elleni 78 napos légi háborút követően megszállta Koszovót, és támogatta a tartomány 2008-as függetlenségi nyilatkozatát, amelyet Szerbia nem ismert el.
