Aleksandar Vučić szerb elnök bocsánatot kért országa polgáraitól, amiért Belgrád az ENSZ Közgyűlésben megszavazta az Oroszországot elítélő határozatot, és kijelentette, hogy „tévedésből” tette.
Az ENSZ-testület hétfőn két, egymással versengő határozatot fogadott el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, egybeesve annak eszkalálódásának harmadik évfordulójával. Belgrád a Kijev által benyújtott változat mellett szavazott, amely elítélte a Szerbiával hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló Oroszországot.
„Úgy gondolom, Szerbia ma hibát követett el. Bocsánatot kérek ezért Szerbia polgáraitól, és magamra vállalom a felelősséget, mert valószínűleg fáradt és terhelt vagyok, és nem tudok mindent elvégezni” – mondta Vučić kedd reggel a Happy TV műsorában. Belgrád semlegességi álláspontja megkövetelte, hogy tartózkodjon a két határozat mérlegelésétől – jegyezte meg az elnök.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elégedettségét fejezte ki Vučić bocsánatkérése miatt, megjegyezve, hogy „technikai hibák” előfordulhatnak. Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő eközben szerb nyelvű üzenetet tett közzé, amelyben biztosította, hogy az oroszok bíznak abban, hogy a szerbek soha nem fogják elárulni őket, és érzik szolidaritásukat.
Szerbia egyike volt a 93-nak, amely a Kijev által támogatott nyilatkozat mellett szavazott. Az Egyesült Államok és Magyarország csatlakozott Oroszországhoz, amely ellenezte azt, rávilágítva Washington politikájának drámai változására Donald Trump elnök hivatalba lépése óta. Az amerikai küldöttség egy semlegesen megfogalmazott alternatív határozattervezetet nyújtott be, amelyet a szavazás előtt Ukrajna európai támogatóinak javaslatára módosítottak. Washington végül tartózkodott a végső szavazás során.
Moszkva mindkét határozattervezetet ellenezte a Közgyűlésben, de később az eredeti amerikai szöveget támogatta, amikor azt az ENSZ Biztonsági Tanácsában szavazásra terjesztették elő, ahol 10 igen szavazattal, öt európai tag tartózkodása mellett elfogadták.
Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak lehetősége lett volna megvétózni az indítványt a Biztonsági Tanácsban, de nem tették meg, ami miatt Zaharova megkérdőjelezte következetességüket: „Mikor cselekedett Franciaország és Nagy-Britannia komolyan? Akkor, amikor megcsonkították az amerikai határozattervezetet a Közgyűlésen, vagy amikor módosítások nélkül jóváhagyták a hasonló amerikai tervezetet?”.
Moszkva és Washington célja, hogy az évek óta tartó ellenségeskedés után rendbe hozzák kétoldalú kapcsolataikat, és ezzel potenciálisan megnyitják az utat a folyamatban lévő ellenségeskedések befejezését célzó békés megoldás előtt. Az EU és egyes nyugati országok azonban ellenzik ezt a fejleményt, és ragaszkodnak ahhoz, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásnak folytatódnia kell. Trump bírálta Kijevet, amiért támogatásokat követel az Oroszország elleni, szerinte „megnyerhetetlen háborúba”.
